Palotai-sziget

A területről

A Duna árterületén fekszik, szintje közel van az átlagos vízálláshoz. Már a kisebb árvizek is elöntik, így Budapesten egyedülálló dzsungel-hangulatú vizes élőhely jött létre. Az Újpesti vasúti híd és a Rév utca közötti 100-300 m széles, 2,5 km hosszú sávra a sziget megjelölés inkább városrészként értendő. Középső 1 km-es szakaszát az 1980-ra megépült. Észak-pesti szennyvíztisztító foglalja el, ezt az árvíz szint fölé töltötték fel. Ettől délre lapos, homokos partú félszigetként jelenik meg. 2008-ban a vasúti híd felújításakor a félsziget öblét kikotorták, így már alacsony vízálláskor is félsziget marad. Felmerült, hogy a ezt részt teljesen leválasztják a szennyvíztisztító gátjáról, valódi szigetet és motorcsónak-kikötőt létrehozva. Bár az öböl nem természetvédelmi terület, az állóvízben tanyázó békák sokat adnak a hely hangulatához. 2010 végén a szennyvíztisztító bővítésének befejező munkái folynak, a további fejlesztésekről nem lehet olvasni a sajtóban.

tovább

A szennyvíztisztítótól északra mesterséges hullámtörő kősávot szórtak a partra (hajó horgonyzóhely), de ettől beljebb teljesen természetes állapot uralkodik, vízállástól függően holtágak, belső tavak keletkeznek. Erdőgazdálkodás nem folyik a területen, így a hordalék és a viharok nagyon gyorsan átalakítják az idelátogatók által kitaposott ösvényeket. 2010-ben tájékozódást könnyítő narancssárga T - tanösvény - jelzést festettek fel az 1990-ben még nyílegyenes földút nyomában. A dunai árterekre jellemző sűrű fűz-nyár ligeterdővel fedett. Ennek érdekessége, hogy párás, forró nyári napokon a fákról permetszerűen hull a nedvesség, érezhetően hűvösebb mikroklímát kialakítva. Télen jellemző a hajnali partmenti köd. Ennek az alacsony vízálláskor is alapvetően nedves közegnek köszönhetően gyors a korhadás, változatos színei vannak a különböző fabontó gombáknak.

Növény- és állatvilág

Jelentős a korhadó fákban élő ízeltlábú-fauna. Gyakori például a védett skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), amely Natura 2000 jelölőfaj, és a szintén védett diófacincér (Aegosoma scabricorne). Madárvilága is fajgazdag a viszonylag háborítatlan költőhelyek miatt, tavasszal a csicsergés elnyomja a közeli Váci út moraját. Budapest határain belül egyedül itt él vadon a medvehagyma (Allium ursinum). Árvíz után nehezen - ha egyáltalán - járható. Első megközelítése dél felől ajánlott, az északi bejárata nehezen található. Nyáron sok a csalán és a szúnyog, a belső ösvény csak kötélidegzetűeknek ajánlott. Télen a belső tavak befagyhatnak, de életveszélyesen mély víz sehol nincsen.

Adatok

Terület:
Felszereltség:

Alaprajzok

Régebbi fotók

Kapcsolódó linkek