A Széchenyi-liget a várost átszelő Élővíz-csatorna partján terül el, bejáratát az 1991-ben a testvérváros Székelyudvarhelytől kapott székely-kapu jelzi, ezen át sétálhatunk be az Élővíz csatorna hídja felől.
Itt látható eredeti természeti környezetben a Kőrösök Völgye Látogatóközpontja a felújított az 1840-es években épült pavilonban. Ezen a területen eredetileg temető működött, amit 1850-ben felszámoltak, majd parkosították a területet. Ekkor a „város mulató-erdőcskéjének” is nevezték a ligetet, ahol söröző, sétakert, gőzfürdő, kerti pavilon, kertészet és üvegház nyújtott a békéscsabaiaknak kellemes kikapcsolódást.
A természetvédelmi területté nyilvánított park terület második és már nagyobb szabású parkosítási munkálatait 1865-ben végezték Sztraka Ernő békéscsabai mérnök tervei alapján. Elképzelései szerint kialakításával a ligetben rejlő oktatási lehetőségeket előtérbe helyezték, ahol iskolás csoportok nyílt természetismeret órák keretein belül a szabadban sétálva ismerhették meg a folyót, a növényeket és a bennük lakó állatvilágot.
A pavilonokat is felújították Ádám Gusztáv békéscsabai mérnök irányításával. 1876-ban megkezdődött a növényzet újratelepítése, valamint új üvegházat állítottak fel. Az 1888-as árvíz a szépen kiépített és gondozott kertet tönkretette, élővilágának nagy része elpusztult. Látogatottsága megkopott, így állapota folyamatosan romlott.
2007-ben a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület és a város közös nagyszabású projektjének keretein belül helyreállítási munkálatok indultak a liget helyreállítása és az ökoturizmusfellendítése érdekében. Lischka Lipót hajdani főkertészről nevezték el a tanösvényt, melynek tábláin a park múltját és élővilágát ismerhetjük meg.
Az újraparkosítás mellett felújításra került a 40-es és 50-es években épült sörház és pavilon is, melyek teljesen új formát kaptak. A munkálatok eredményeképpen a Széchenyi-liget egy színvonalas és modern látogatóközpontként működik tovább. Újításként a békéscsabai park területén gyalogos és kerékpáros ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonalat alakítanak ki a Munkácsy negyed város-rehabilitációhoz kapcsolódva.
A park helyenként erdőszerű, fáira ráfér a kezelés, mely a Liget rekonstrukciójával megvalósul. Leggyakoribb a tölgy, platán gesztenye, ostorfa, japánakác, juhar, mezei szil , tiszafák a 30-as évek telepítéséből valók a tájékoztató tábla szerint.
Néhány szobor áll a parkban, Mohácsy Mátyás gyümölcskertész szobra (Széri-Varga Géza 1981),
Lischka Lipót-emlékoszlop a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület székháza mellett található meg (Széri-Varga Géza, Minya Gábor kőfaragó 2017). A Kendős asszony Nagy Sándor szobra (1970)
Emlékoszlopot a kolerajárvány áldozatainak emlékére1831-ben állították, a Holokauszt-emlékmű avatása 2004-ben volt az új zsinagóga mellett.
Az izraelita temető is a ligetben van, a kórház épületei mögött, és a sportpályák előtt. A liget végében két temető van egymás mellett, a Ligeti római katolikus temető, és a műemléki védettséget kapott zsidótemető.
A parkrekonstrució terveit a Garten Studio készíti, tájépítész vezető tervező Sloszjár György.
Forrás:
Tanösvény táblák
muemlekem.hu
http://turizmus.bekescsaba.hu/turizmus.htm
http://bekescsaba.varosom.hu
www.köztérkép.hu
www.fortepan.hu
https://www.telepules.com/bekescsaba.html




































