2022-ben elkészült Alföldy Gábor a kertek történetének tudományos feldolgozásával, melyet a Budapesti Történeti Múzeum linkjén olvashattok:
http://www.btm.hu/files/inlineattachments/00_46_TELJES_vagojel_nelkul.pdf
A Budapesti Történeti Múzeumhoz tartoznak, használatuk korlátozott, a múzeum nyitva- tartásához igazodik illetve részben le vannak zárva.
Az udvarokat tervezte a magyarországi kerttervezés atyja, Dr. Ormos Imre - tőlel nemzedékek tanulták közvetlenül, vagy tanítványain keresztül a szakmát.
Délről indulva az első az Újvilág kert, a Ferdinánd kapu meredek lépcsőinek megmászásával érhető el. Ezután a díszes vaskapun áthaladva érünk be az első kertbe. Itt a kiemelt virágágyak között áll Borsos Miklós gránátalmát ábrázoló szökőkútja, a növényzet, a napóra középkori hangulatot árasztanak. A szomszédos kertben találjuk Mátyás király és Beatrix királyné kútját.
Az első déli udvarból a napóra melletti ajtón jutunk a nyugati udvarba, melynek jellegzetessége a kör és téglalap alakú medence-sor, melyet hosszú csatorna köt össze. Itt árnyéktűrő és kúszó-növények díszítenek.
A Sándor palota Duna felőli oldalán húzódik a Kármelita sétány. Szép vadgesztenye-sora vezet a Püspök kert felé, mely a régi kolostorkertek hangulatát idézi. Közepén szökőkút áll, növényei az eredeti kiültetéskor régen ismert virágok, illatos és fűszernövények voltak, mára kevés maradt belőlük.
A Dunára néző sétányon Savoyai Jenő szobra mellett dekoratív, mértani elrendezésű virágágyakat találunk, innen lejárat vezet az Ellyps sétány felé. A Savoyai terasz felújítására az S73 iroda készített terveket.
Ez a terület része volt a Zsigmond Király idejében telepített királyi kerteknek. A korabeli leírások szerint ebben az időben még halastavak is voltak a kertben. Gombos Zoltán könyvében olvashatjuk, hogy a királyi kertek határa a Szarvas tér- Attila út- Dózsa György tér és a Várhegy fennsíkja lehetett.
A palotakertek egy része nem megközelíthető, mindössze a zárt vaskapun keresztül lehet megtekinteni. A reneszánsz udvarokat dr. Ormos Imre tervei szerint, Schrenk Ágnes közreműködésével építették meg, Borsos Miklós szobrai díszítik a kerteket.
Az Ybl bazár helyreállítása, a palota kertek szépítése állandóan terítéken van, jelenleg a Bánáti és Hartvig Iroda tervezi, de KÖZTI-ben készülő tervekről is lehet hallani. A kertekre Török Péter majd a Garten Stúdió, S73 Stúdió, és Herczeg Ágnes (Pagony) készített terveket.
Tanulmányterv a Budavári Királyi Kertek újjáélesztéséről
Tervezők: Potzner Ferenc, Steffler István, Csákó Edina
Honlapra kerülés időpontja: 2011, december 3 - 00:00
Kerttörténeti összefoglaló
A budai királyi kertek együttese a magyarországi kertművészet történetének talán legsokoldalúbb alkotása. Az ostromok, majd az 1945 után ideológiai alapon történt tudatos elpusztítása ellenére ma is részben helyreállítható–rekonstruálható.
A királyi kertek első jelentős korszaka a híres reneszánsz kert volt Hunyadi Mátyás idejében. E fontos kertművészeti alkotásról ma már nem alkothatunk hiteles képet. A török megszállás alatt is fennmaradt, híres reneszánsz várkert Buda 1686-os ostroma során teljesen megsemmisült. A Mária Terézia idején kiépített barokk palota díszkertjeit a középkori falak között, a palota Dunára néző homlokzata előtti teraszokon építették meg. A Várhegy déli szoknyáján az 1790-es évektől egy kanyargó utakkal behálózott angolkertet hoztak létre, amelynek gazdagítása, kiteljesítése a botanikában és kertművészetben járatos József nádor idején, a 19. század első felében valósult meg. A kertet József nádor megnyitotta a közönségnek, de egyúttal fontos reprezentációs helyszínné is vált. 1838-ban létesítették az Ellypse-sétányt a polgárság részére a keleti várlejtőn. A palota 1849-es ostroma a kertben is jelentős károkat okozott, azonban az 1850-es években rendbe hozták a rezidenciát és annak környezetét is. A helyreállítás nem sokat változtatott a kert korábbi felépítésén.
Az 1870-es évektől új lendületet vett a Várkert fejlesztése. Ybl Miklós tervei szerint elkészült a Várkert Bazár látványos épületegyüttese, megépítésével közvetlen és harmonikus kapcsolat jött létre a kert és a Dunapart között. Az Ellypse-sétány siklótól délre eső részét - amely a királyi palota homlokzata alatt terül el - a Várkerthez csatolták. A királyi kertek egyik leglátványosabb része a palota előtti, több száz méter hosszú keleti terasz neobarokk kertje volt. A palota középtengelyében, a Hauszmann-féle Habsburg-lépcső előtt elhelyezett Savoyai-szobor körül terültek el a legdíszesebb virágágyak. Az Újvilág-kert területén szökőkúttal díszített neobarokk kertet alakítottak ki. A Ferdinánd-kapuhoz a Szarvas térről felvezető nyilvános kocsiutat lezárták. Az út Szarvas tér felőli végén Hauszmann Alajos reprezentatív támfal-építményt, ún. „gloriett”-tet épített.
Az 1890-es években hangsúlyos szerephez jutott a termelő és az udvart kiszolgáló kertészet fejlesztése. A Királyi Várkertészet az udvartartáson belül önálló intézménnyé fejlődött, a kert délnyugati sarkában egy sor új üvegházat emeltek. Közülük méretében és jelentőségében kiemelkedett a nagy pálmaház. Hasonlóan jelentős volt a Hauszmann által tervezett nyolcszögű narancsház is. Ezt követően a kert lényegében változatlan formában állt fenn közel fél évszázadon keresztül. Ez idő alatt az ország egyik legszebb, leggazdagabban kialakított és mintaszerűen fenntartott kertje volt, méltó a kiegyezés után megerősödő Magyarország uralkodói rezidenciájához.
1944-45 telén, a vár ostromával a 18. század vége óta szervesen fejlődő, egyre bővülő és gazdagodó királyi Várkert története véget ért. A bombázások során komoly károk keletkeztek az építményekben és a növényzetben egyaránt. Helyreállításuk helyett ideológiai alapon mindent elbontottak, ami a Habsburgokra emlékeztetett, illetve ami újabb volt a középkorinál. A palotához a keleti Várhegy-oldalban - Rákosi Mátyás utasítására - felvezető szerpentin út épült az 1950-es évek elején. A 60-as években középkori hangulatot idéző kerteket építettek a Vármúzeum körüli udvarokban. A déli oldalon - az egykori angolkert helyén - modern közparkot hoztak létre. A keleti palotahomlokzat előtti hatalmas teraszt szinte teljes egészében lekövezték.
[...]
A királyi kertek főbb részei és elhelyezkedésük
Az alábbiakban a fontosabb, történetileg és területileg is jól elkülöníthető kertek elhelyezkedését és mai státuszát vesszük röviden sorra.
A Várkertet a dunai oldalról lezáró, a városképben kiemelt helyzetű Várkert Bazár pusztulásának végső stádiumához érkezett. Az együttes a világörökség részét képezi, felújítása a legsürgetőbb feladat. Megoldatlan a Bazár előtti Ybl Miklós tér rendezése, bekapcsolása a város vérkeringésébe. A háború után épített erődrendszer csonkolta a Várbazár pavilonjait, ezért hiányzik az együttes egykori szerves gyalogos közlekedési kapcsolata a királyi palota irányába. Az Öntőház udvar rendezetlen, rossz állapotú, „ideiglenes” építményekkel. Az Északi Kortinafal átjárójának háború utáni befalazásával az udvar zárvánnyá vált, jelenleg teljesen kihasználatlan.
A kert keleten a Déli Kortinafaltól a Várkert bazár felett keződik és a centrumában lévő Déli Nagyrondella körül fordulva, a Szarvas tértől a Palota úti feljáróig tart. A teljes kertrész rekonstrukcióra vár, egykori eleganciája mára teljesen eltűnt. A kertnek jelenleg nincs hangsúlyos pontja. A különösebb látnivaló nélküli terület elhanyagolt, kihalt, egyes részei teljesen amortizálódtak. A Szarvas tér felőli megközelíthetőség jellegtelen, hiányzik egy impozáns kialakítású fogadótér.
A Kortinafalak között helyezkedik el, ez a terület a legelső volt Budán az újkori királyi kertek sorában. Ez a struktúra az 1950-es évekig, a szerpentin út építéséig sértetlen maradt.
A kertet a Nemzeti Könyvtár „F” épülete és a Nyugati zárt udvar fala határolja. Szabadon lévő délnyugati sarkán a Buzogány torony áll. Zárt, nyugati fekvése meleg mikroklímájú udvarrá teszi. Kialakítása egyszerű, funkcionális. A faállomány igen vegyes, mind fajta, mind elrendezés tekintetében. Az Újvilág kert mai kertépítészeti kialakítása műemlékvédelmi szempontokat nem vett figyelembe.
A terasz a Szent György teret záró, díszes Hauszmann-féle lépcsőtől az Északi kortinafalig tart. Központi eleme a kupola tengelyében elhelyezkedő Savoyai terasz, amely a királyi palota közvetlen környezetének legreprezentatívabb része. A terület nagyrészt burkolt, a Savoyai-szobor két oldalán igényesen fenntartott parterre-t találunk.
A három udvar a királyi palotát három oldalról öleli körbe. Az egykor feltöltött területen kialakított kerteket az 1960-as évek második felében, a középkori kolostorkertek eszközrendszerének felhasználásával alakították ki, magas színvonalon.
- Várkert Bazár és a hozzá tartozó Öntőház udvar
- Déli kert vagy Alsókert
- Középkert - volt Keleti Kisudvar
- Újvilág kert
- Keleti Nagy terasz
- Zárt udvarok
A Budavári Királyi Kertek revitalizációs koncepciója
A Királyi Palota és környezete a II. világháborút követően gyökeresen megváltozott. Ebben döntő szerepe volt a középkori erődrendszert rekonstruáló régészeti szemléletnek és gyakorlatnak, valamint az 1950-es években a keleti várlejtőn megépített felvezető útnak. Nyilvánvaló, hogy a Királyi Palota, valamint a teraszok és kertek egykori szerves, harmonikus kapcsolata nem állítható vissza teljes mértékben. Ezért a régészeti rekonstrukció elemeit integrálni kell, adottságaikat lehetőségként kell felfogni a királyi palota és a kertek bemutatására, körbejárására. Koncepciónk figyelembe veszi a kertek történeti előzményeit. Nem egyetlen korszak kertművészetét élesztjük fel, hanem az adott kertrész hagyományát, megvalósíthatóságát vesszük figyelembe. Ezért kerthelyreállításunk egy időutazás, amelyben a reneszánsz kert megidézésétől a barokk kerten át a neoreneszánsz és a neobarokk kert is megtalálható, de eklektikus tájkertet és kortárs kertet is magában foglal. A királyi kertek tervezése és megvalósítása csak környezetükkel együtt képzelhető el.
A különböző kertrészek helyreállítási koncepciója
Az 1881-ben épített Ellypse tájkertet 1968-ban kisebb változtatásokkal újjáépítették. Tervünk a meglévő struktúra felújítására helyezi a hangsúlyt.
A Várkert Bazár épületegyüttesének kulcsszerepe van a Várnegyed déli részén a Duna és a Királyi Palota közötti kapcsolatok újjáélesztésében. Célunk a Várkert Bazár épületegyüttesének és a mögötte elterülő kertnek a korhű rekonstrukciója, kiegészítve rejtett, térszín alatti beépítéssel, amely az együttes rentábilis működését biztosítja. A Várbazár kertjének kialakítása szinte teljes mértékben megfelel az eredeti Ybl-féle állapotnak. A pergolákkal határolt, burkolt teraszon díszítő elemként jelennek meg az épített elemekhez komponált víz- és növényfelületek Az Öntőház udvar egy teraszos kialakítású, zárt kertté válik. Kialakítása és anyaghasználata a kortárs kertépítészet eszköztárát használja, szimmetriára épülő geometriai elrendezése utal a reneszánsz kert formavilágára.
A reneszánsz kertművészet motívumaiból kortárs eszközökkel kívánja a megmaradt területen felidézni a várkert egykori jelentős korszakát. Közepén helyezzük el az egykori reneszánsz kert Aula Marmorea - „márvány csarnok” - nevű építményének egyik márvány oszloptöredékét.
Koncepciónk alapja az 1891-es Hauszmann Alajos-féle angol tájkert, amelynek több elemét rekonstruáljuk. A Szarvas tér felől visszaépített Gloriette a kert kapujaként működik. A Szarvas térről egyenes tengely vezet a Ferdinánd-kapuhoz. A tengely nyugati oldalán visszaépítjük a nyolcszögletű Narancsházat, valamint Budapest egykori legnagyobb Pálmaházát, a hozzá tartozó üvegházakkal. Fontosnak tartjuk az önálló várkertészet visszaállítását. A Ferdinánd-kapuhoz vezető tengely keleti oldalán az egykori angolkert hangulatát visszaidéző parkot alakítunk ki.
A kortinafalak közötti falszorosban lévő kert a legelső volt Budán az újkori királyi kertek sorában, struktúrája az 1950-es évekig érintetlen maradt. A jelenlegi koncepció a barokk állapot rekonstrukcióját tűzi ki céljául.
A terület a századfordulón Erzsébet királyné egyik legdíszesebb magánkertjeként épült újjá neobarokk stílusban. Tervünk a Pecz Ármin-féle kert rekonstrukcióját tartalmazza, amely a meglévő vízmedence-töredék kiegészítését és restaurálását feltételezi.
A terület végleges hosszát és kialakítását 1900 körül, a palota Hauszmann-iroda általi bővítése kapcsán nyerte el, ekkor teljes hosszában végigkísérte az épületegyüttest a neobarokk stílusú kert. Geometrikus zöldfelületekkel, színpompás szőnyegágyakkal, magas törzsre oltott rózsák sorával díszítette a palotát. Leghangsúlyosabb és legreprezentatívabb része a palota középtengelyében emelkedő kupola tövében, a kertbe levezető Habsburg-lépcső előtt, a Savoyai-szobor körül kialakított terasz partere volt. A teraszt a hegyoldal felől díszes kőbábos mellvéd határolta, tetején kígyós fémvázákkal. Koncepciónk e teraszkert rekonstrukcióját tűzi ki célul, a déli szakasz kivételével. A tervnek részét képezi a Savoyai-terasz építészeti rekonstrukciója is.
A három udvar az 1960-as évek második felében, a középkori kolostorkertek eszközrendszerének felhasználásával készült el, magas színvonalon. A kerteket felújításra javasoljuk az eredeti tervek alapján.
- Ellypse sétány
- Várkert Bazár
- Déli kert nyugati része - reneszánsz ihletésű kortárs kert
- Déli tájkert
- Középkert - volt Keleti Kisudvar
- Újvilág kert
- Keleti Nagy terasz
- Zárt udvarok
vezető tervező: Potzner Ferenc
építész munkatársak: Szabó Orsolya, Potzner Ádám, Weimper Viktória
kerttörténet: Alföldy Gábor
tájépítészet: Steffler István, Csákó Edina (Garten Stúdió)
virtuális modell: Onodi András, Balogh András Miklós, KovácsZoltán, Dubnicki Csilla, Hámori Máté, Götz Balázs, Rohonczi Donát (ZOA Kft.)
generáltervező: KÖZTI Zrt.
Forrás: epiteszforum.hu
CsatolmányMéret
Adatok
Alaprajzok
Régebbi fotók