A teret több nagy középület uralja – ezek közül a legjelentősebb a Főszékesegyház klasszicista és az Egri Líceum barokk épülete, melyet 1765 és 85 között építtetett Eszterházy Károly egri püspök. Az épület keleti tornyában 1776-ban csillagvizsgálót nyitottak, mely a kor legmodernebb eszközeivel láttak el, ma itt csillagászati múzeum tekinthető meg. A Líceum Eszterházy Károly nevét csak 1989-ben vette fel.
A Eger város Líceumának megtervezésével eredetileg Gerl Mátyás bécsi építész volt megbízva, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át a munkálatok irányítását.
Az érseki Főszékesegyház helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők alatt mecsetként funkcionált; ezt az 1820-as években lebontották. 1827-ben nevezték ki egri érseknek Pyrker Jánost akinek a szándéka az volt, hogy méltó érseki székesegyházat építtessen Egernek. 1831. február 2-án Hild József tervei alapján elkezdődött az egri bazilika építése. A munkákra Itáliából meghívta Marco Casagrandét, aki a szobrokat készítette a bazilika felvezető lépcsősora mellé.
Az épület öt év alatt készült el, felszentelésére 1837. május 6–7-én került sor ünnepélyesen.
A parkban változatos faállományt találunk, hársak, japánakác, juharok, egy óriás bükkfa, törökmogyoró, a különböző örökzöldek közül a nagy tiszafák és ezüstfenyők emelhetők ki.
Forrás:
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Hermann István, ifj.: A Hatvanasezred emlékmű = Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. 1. köt. Eger, 2010. p. 67-76.
Breznay Imre: Az egri utcák neve = Eger a XIX. században. Eger, 1995. p. 99-103.
http://mindenamieger.blogspot.hu/2015/07/
http://www.fortepan.hu/?view=all&lang=hu&tags[]=Eger
www.köztérkép.hu
Adatok
Alaprajzok
Régebbi fotók