A tér nevét Pyrker János László egri érsekről kapta, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az egri főegyházmegye élére. Két héttel Egerbe érkezése után elkezdte a vár rendbetételét. Kijavíttatta, a környezetét rendezte, sétálókertet telepíttetett, a „Setét kapuban” elhelyeztette Dobó István síremlékét. A városszépítő bizottság megalapításával az érseknek nagyon fontos szerepe volt a mai Eger városképének kialakításában.
A tér valaha az érsekség zárt kertje volt. Korábbi elnevezései: Vásár tér, Klebelsberg tér, egy részét Szmrecsányi Miklós térnek és Foglár térnek is hívták.
1945 után a teret Vorosilov térnek , majd Felszabadulás térnek nevezték át, ahol 1968. november 7-én az Eger város 1944. november 30-i felszabadulásánál hősi halált halt szovjet katonák emlékére egy Felszabadulási emlékművet helyeztek el Gulyás Zoltán terve szerint, aki pályázaton nyerte el a megbízást. A KISZ Heves megyei Bizottsága hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére a tér egy részét 1975. április 4-én emléktáblával megjelölve emlékparkká alakította. A tér északi oldalát a buszpályaudvar foglalja el.
Növényzetében kiemelendő a szép tornyos tölgy fasor a Barkóczy utca felől, sokféle örökzöld, ezüstfenyők, tiszafák, lucfenyők borókák is vannak az állományban.
2014-ben Országzászlót részben közadakozásból állítottak, ezt emléktábla örökítette meg. Tervező a Lépték-Terv Tájépítész Iroda.
http://mindenamieger.blogspot.hu/2015/07/
www.köztérkép.hu
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Hermann István, ifj.: A Hatvanasezred emlékmű = Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. 1. köt. Eger, 2010. p. 67-76.
Breznay Imre: Az egri utcák neve = Eger a XIX. században. Eger, 1995. p. 99-103.