Feneketlen tó

Placid atya park

Az első ütem tervei a BUVÁTI-ban készültek, tervezői:

Szabadtéri színpad : Vinkovits István (emléktábla a bejáratnál)

Kertépítészeti terv: Jancsó Vilmos és Dr. Krizsán Zoltánné

A további tervek, a tópart és tó 1958 és 1960 között Dr. Mőcsényi Mihály tervei és helyszíni művezetése  szerint épült - erre a tóparti támfalon emléktábla utal. A park részben társadalmi munkában épült, melyet nagyrészt diákok végeztek - ezért nyerte az "Ifjusági park" nevet. A mindkét részt ábrázoló helyszínrajz látható Dr Ormos Imre:A Kerttervezés története és gyakorlata  című könyvének 316. ábráján, a 318. ábra a parkot mutatja az átadáskor (fotó: MTI).

Itt van a Budai Parkszínpad – korábbi nevén Bartók Színpad – már több éve nem tartanak előadásokat. A tó partján változó funkcióval működik egy exkluzív vendéglátó épület, a Hemingway étterem. A Parkszínpad teraszosan kialakított vendéglátó hely lett 2010-es évek végén, megújult a bejárat előtti térburkolat, íves mintával hangsúlyozva a bejárati épület vonalvezetését. A padok léceit önkéntes munkával tarkára festették.

A tó oxigén ellátását javítja a vízi szökőkút, amely a Szent Imre templommal a háttérben képeslapra illő látvány.

Több szobrot találunk a parkban, a gyerekek kedvence Molnár László Mackója, a Bartók Béla út melletti részen áll Somogyi József harangok alatt álló Bartók Béla szobra, Borbás Tibor Kosztolányi Dezső szobra. A teniszcsarnok oldalán Illés Gyula és Gulyás Zoltán emlékműve áll, Gádor Magda Ülő fiú szobra díszíti az 1997-ben bekerített játszóteret, mely egy itt rendezett játék-kiállítás után nyerte el mai formáját Komlósné Hlatky Katalin tervei szerint. Ekkor újították fel a tönkrement burkolatokat és készült el az automata öntözőhálózat is.

A 2010 es évek végén nevezték el az itteni ciszterci Szent Imre templomban szolgáló Placid atyáról a parkot. Brenner János szobra 2018-ban lett felállítva, boldog Brenner János az 1956 utáni megtorlások áldozata volt, a szobor Rieger Tibor alkotása.

Tájékoztató táblákat találunk a tó élővilágáról, egy térkép alapján , ami a parton áll, látható, mi hol van a parkban. Gumiburkolatú futókör és kültéri fitnesz eszközök egészítik ki a parkfelszereléseket. A tóészaki oldalán levő stég a 2000-es években készült, azóta a gyerekek kedvenc kacsanéző helye. Sokáig itt láthattunk egy szürke gémet is, sajnos 2021-ben már elköltözött.

20210-ban komposztáló készült az északi oldalon, a színpad melletti sűrűben lekerítve helyezték el a parki hulladéktárolót.

Ebben a parkban is a szokásos fafajokat találjuk többségben, ezek közül a színpad melletti ezüst juharok, a teniszpályánál levő idős tölgyfa, és a vízparti fűzek említendők. Sajnos a jegenyefák, melyek jellegzetes elemei a parknak, kezdenek száradni. Van néhány különleges fafaj és nagy termete miatt érdekes fa is, melet a FŐKERT Tervezési Stúdió által 1998-99-ben készített dendrológiai felmérés alapján lehet a helyszínrajzon megtalálni. Az étterem parkolója mellett emlékfákat ültettek, egy páfrányfenyőt is. Az első fát a FIDESZ ültette 1992-ben, ezt kétszer is kitörték, majd a 98 körül ültetett díszcseresznye megmaradt, 2021-re tekintélyes példány lett. Kosztolányi szobrához közel két japán törpe díszcseresznye említendő, közelükbe 2020-ban vörösfenyő is került.

2.Cercis siliquastrum (júdásfa)

3.Crataegus oxyacantha „Paul,s Scarlet” (galagonya)

4.Juniperus virginiana (virginiai boróka)

5.Corylus avellana „Fuscorubra” (vöröslevelű mogyoró)

6.Castanea sativa (szelídgesztenye)

7.Liriodendron tulipifera (tulipánfa)

8.Quercus robur „Fastigiata” (oszlopos tölgy 60 cm-es)

9.Caragana arborescens „Pendula” (szomorú borsófa)

tovább

 

Feneketlen-tó – Mőcsényi esszék 3.

Tervező: Dr. Mőcsényi Mihály

Honlapra kerülés időpontja: 2012, február 15 - 15:07

Nem emlékszem már a részletekre, hogyan, mi módon lettem a tó körüli terület tervezőjévé, kivitelezés-irányítójává. A XI. kerület akkori tanácselnöke, Galambos Dezső elhatározta, hogy a hatáskörébe tartozó közigazgatási terület „szemétdombjait” felszámolja, és gondozott kerteket létesít helyükön. Mivel erre pénz nem volt, maradt a „társadalmi munka”. Szervezését egy Zsuzsa nevű – rendkívül agilis – elvtársnő intézte igen hatékonyan. Ha igaz, rajta keresztül kaptam a megbízást a munkára.

Megtalálni a tavat

Az első helyszíneléskor a templom felől indultam „megtalálni” a tavat. Nem ment könnyen. Hogy miért? Igyekszem röviden vázolni.

Egy 1896-os Budapest térképen a mai XI. kerület helyén, a Gellérthegytől a déli pályaudvarig terjedő lejtőn talán tíz épület állt. Lent a síkon téglagyár terpeszkedett irdatlan gödörrel, égig érő kéményekkel. Amikor az „anyagtermelők” áttörték a kiscelli agyagot, feltört a rétegvíz. Olyan váratlanul és gyorsan, hogy a jelenlegi közutak szintjénél mintegy húsz méterrel mélyebb gödörben benne maradtak a sínek és a csillék.

Amikor az első világháború után a ciszterciek építtetni kezdtek a túloldalon, a dombalja földjét a Fadrusz utcától kezdődően a tóba hordatták. Az emelkedő vízszint megtöltötte a környező épületek pincéit, ezért a még felesleges földből a meghagyott tó mellett teniszpálya lelátókat magasítottak. Horizont felettiek voltak, emiatt a tavat innen nem lehetett látni. Jobb is volt, mert rossz drótkerítése mellett, kívül-belül kazalnyi volt a szemét. A Lenke tér (ma Kosztolányi Dezső tér), illetve a Bartók Béla út felől a tó látható, de megközelíthetetlen volt. A teniszpályák és a tó is az útig ért, és attól – a labdákat fogó – magas kerítés határolta.

Ahhoz, hogy a tó minden oldalról látható, körüljárható legyen, több ezer köbméter földet kellett elhordani, néhány teniszpályát meg kellett szüntetni, a Lenke tér felőli oldalon a tó rovására bővíteni kellett a partsávot, hogy ott legyen hely a kerti útnak.

A „társadalmi munka”

Normál körülmények között ezek megoldhatatlan feladatok lettek volna. Akkor azonban más volt a helyzet. Társadalmi munka címén rendelkezésre álltak a kerületi üzemek erőgépei, szállítóeszközei, az „úri sport” kedvelői pedig semmit sem tehettek, ha a párt a kerület dolgozóinak kertet, parkot létesít az életveszélyes, vízzel telt gödör menti szeméttelep helyén. A kétkezi „társadalmiak” többnyire délután és munkaszüneti napokon jöttek, de olyankor százával. Az általános iskolásoktól kezdve a gimnazistákon, egyetemistákon át a nyugdíjasokig szinte mindenkit önkéntes munkára szerveztek.

Hónapokon át minden szabad időmet a tó körül töltöttem. Úgy emlékszem, a Sasad Tsz. vezényelt egy D-100-as dózert „tartós társadalmira” a tó mellé. Kormányosa igen ügyes fiatalember volt, aki szóbeli irányításommal nagyon szakszerűen alakította, simította a felszínt. A szóbeli irányítás a nagy zajra való tekintettel „hangoskodás” volt, következménye pedig rekedtség, hangszál-polip, majd műtét.

A koncepció

Fél évszázad elteltével úgy tűnik, hogy az akkori tervkoncepció lényegi elemei megvalósultak, ma is elevenen hatnak. Fő célom az volt, hogy a kéttornyú templom élményt keltően úgy tükröződjék a tó felszínén, hogy ez a kép, ez a látvány a kerület vizuális központjává, emblémájává váljék. Arra törekedtem, hogy sajátos terepplasztikával, szép kilátású és intim kerti terekkel, cserjékkel, fákkal határolt pihenő- és sétahelyek alakításával fiataloknak, öregeknek örömöt szerezzek. Azt akartam, hogy sok embernek legyen kedve tavasztól őszig a tóhoz jönni, pihenni, örülni napsütésnek, gyermekkacagásnak.

A Lenke tér felől induló – elképzelt – sugaras, íves, rézsűs terepplasztikát azonban nem lehetett indítani, nem volt hozzá hely. A Lenke tér közúti járdája menti kerítés tövétől indulóan közel függőleges – több méter magas – földfal volt a tó partja. Ha a lelátók földjét hordjuk ide partszélesítésre, az „befolyik” a fenék több méter vastag iszaprétegén a tó harmadáig, és évekig nem áll meg.

Újrahasznosítás a hiánygazdaságban

A ciszterciek a neobarokk templom túloldalán korábban rendházat akartak építeni. Homlokzatát, a gimnázium épületéhez hasonlóan, méretes műkőelemek díszítették volna. Ezeket előre legyártatták, és az iskola udvarán tárolták. Nem kellettek már, hisz' a rendház helyén pártház fog állni. A szükséges megállapodások után billenőplatós teherautók napokig hordták a tonnás vasbeton tömböket a Lenke tér járdája mellett a tóba, hogy stabilizálják a partfalat. Így lett útnak, rézsűknek elég széles partsáv.

Épület és park kéz a kézben

A növelt területű tó körüli zöldfelülettel egyidőben létesült a Park Vendéglő (tervezője Reischl Antal – a szerk.) és a szabadtéri színpad (tervezői Pálfy Ferenc, Studer Antal és Vitkovits István – a szerk.). Az építmények helyének jelölése, környezetbe illesztése közös tervezői döntés volt.
A színpad, pontosabban a nézőtér határolása némi gonddal járt. Bentről kifelé nézve nyitottnak kellett tűnnie, mégpedig úgy, hogy kívülről a színpadot ne lehessen látni. A problémát széles, horizontnál magasabb betonlemezekkel oldottam meg, azoknak a célt megfelelően szolgáló alaprajzi, térbeli elhelyezésével.
A „tó kompozíció” haránttengelyét képző, a Bartók Béla út, illetve Lenke tér menti kert-térrendszer vizuális zárómotívuma a Park Vendéglő. A teraszáról – a víztükör felett – jó rálátás nyílik a teniszpályák helyén létesített, terepplasztikával tagolt, fákkal határolt, díszcserjékkel élénkített, padokkal, sajátos térvilágítással gazdagított gond-múlató „zöldfelületre”.

Utóélet

És ha már itt tartunk, ennek a kerti térnek a közepébe valakik – félfordulattal balra – belepottyantották a Bartók szobrot. Úgy áll ez a szobor a kerti tér közepén, mint egy igényesen berendezett szalon közepére lökött öles szekrény. A szekrénynek a térfal mentén van a helye, és ha míves a „nézete”, az jobban érvényesül. Ha elhelyezője érzékeli, tiszteletben tartja a befogadó tér esztétikai rendjét, normáit, az a szobor ma nem ott lenne.
Némileg más a helyzet a templom közelében – a volt teniszpálya lelátórézsűjén – álló emlékművel. Az eredeti kertterv szerinti – a kompozíció szerves részét képző – virágágy helyére, a szobor tartozékaként utóbb köríves sövénnyel határolt ülőhely került. Idegenül, háttal a kerti tér felé. Ez a sövény az évek során több méter magasra nőtt, s a tó felől nézve kitakarja a templom felét. Annak idején hetekig hordattam a földet, hogy a templom érvényesüljön a látványban. Egy hozzáértő „Főkertes” hál’ Istennek később visszavágatta a sövényt.

Zárásként egy apróság. A „létesítmény” avatásakor a tó melletti falba felszabadulási kőtáblát csavaroztak a tervezőnek, kivitelezés-irányítónak a nevével. Főiskolánkon az illetékes elvtársakat, főként a személyzetist (előéletemre való tekintettel) a guta kerülgette.

Forrás: epiteszforum.hu

 

 

Adatok

Terület: 40600
Felszereltség: Díszpark, fásított köztér Játszótér Sportpálya Futópálya Fitnesz Parki vendéglátóhely WC Bekerített kutyafuttató

Alaprajzok

Feneketlen tó - színpad környezete - '60-as évek
Feneketlen tó - térkép

Régebbi fotók

Feneketlen tó - légifelvétel
Feneketlen tó - légifelvétel
Feneketlen tó - hinták - '60-as évek
Feneketlen tó - Ifjúsági park - '60-as évek
Feneketlen tó - Sport szálló - 1965
Feneketlen tó - Bartók Béla szobor
Feneketlen tó - Bartók Béla szobor
Feneketlen tó - szökőkút
Feneketlen tó - háttérben a Szent Imre templom - '80-as évek
Feneketlen tó - '90-es évek
Feneketlen tó - pihenők
Feneketlen tó - sétány
Feneketlen tó - fűzfa
Feneketlen tó - fűzfa
Feneketlen tó - játék-kiállítás
Feneketlen tó - játék-kiállítás
Feneketlen tó - játszótér
Feneketlen tó - játszótér
Feneketlen tó - játszótér
Feneketlen tó - játszótér
Feneketlen tó - játszótér - 2003
Feneketlen tó - játszótér - 2003
Feneketlen tó - játszótér - 2003
Feneketlen tó - játszótér - 2003