Gellért-hegy (déli oldal)

Területének nagy része a XI. kerületbe tartozik, a Tabánra néző lejtő az I. kerület része.

Minden korban fontos átkelőhely volt a hegy északi lábánál a Dunán, a hegytető a Duna vízszintjétől számítva 140 méter magas.

Barlangjai egy kelta törzs, az eraviszkuszok lakhelye, de más, lakott helyre utaló leletekben is gazdag a térség. Ismertek voltak hőforrásai. A római uralom idején fontos határpont, az északi oldallal szemben volt Contra Aquincum, a hegyen pedig őrtorony volt. Az elnevezés Szent István idejéből való, annak emlékére, hogy a Vata féle pogány lázadásban a hittérítő püspököt a hegyről taszították a Dunába. A XI.-XII. század táján kápolna állt a püspök mártíromságának emlékére.

A németek a hegyen álló palánkvár miatt Blocksbergnek írták a térképeken. A törökök Güsz Eliasz hegyének nevezték.

A nyugati lankákon szőlőtermesztés folyt, a XVI. századtól a néphit boszorkányok gyülekező helyének tartotta, ami talán abból ered, hogy sokáig titkon pogány szertartásokat tartottak a hegyen.

A XIX. században a húsvét hétfői búcsúk nevezetes események voltak, híresek voltak a szüreti mulatságok és híres volt a panoráma is.

A parkosítás gondolatát Széchenyi István vetette fel - Pantheont akart építeni.

Fontos stratégiai magaslat volt, harcoló katonák útvonala, ezért a parkosítást a XIX században még nem tartották időszerűnek. 1897-ben a Citadella katonai jelentőségét elveszti, épületét átveszi a Főváros.

Az Erzsébet híd építése miatt a budai fogadó területen a hegy egy részét elbontják, megépül a támfal. 1904-ben avatják Jankovich Gyula Gellért szobrát és a vízesést, 1901 és 1905 között parkosítják a hegy délkeleti és Duna parti oldalát. 1906-ban kezdik a szerpentin-utakat építeni.

Az Erzsébet híd mellett a Döbrentei téren neoromantikus kis parkocskában ekkoriban kis tó és hegyi ösvény volt, furcsa ismétlődéseként a nagy hegynek.

A parkosítás tovább folytatódott, rendezték a Szikla-kápolna környékét, melyet 1926 Pünkösdjén szenteltek fel. Fásítások készültek, megépült az útrendszer, 1930-ban épültek az első játszóterek.

1947-ben készül el a Felszabadulási emlékmű, mely annyira jelképévé vált 40 év alatt a fővárosnak, hogy a kilencvenes évek szoborbontási lázában csak a szovjet katonákat viszik el a szobor parkba, a pálmaágat tartó nőalak - Kisfaludy Strobl Zsigmond szobra - megmarad.

1950-ben egy kisebb, a park öntözését szolgáló víztározó épült. 1960-ban a délkeleti és déli oldalt - a Jubileumi parkot - építik meg dr. Krizsán Zoltánné, Jancsó Vilmos és Baraczka Katalin tervei szerint.

2013-14-ben épült át a "kőkutyák" játszótere, melyet még 1965-ben Krizsán Zoltánné tervezett. A vidám, tarka gumiburkolatra egy ceruzatartóból kidőlő szines ceruza mászóka került, mellette ugráló asztal, ceruzahegyező formájú mókuskerék szórakoztatja a gyerekeket, de megmaradtak a kőkutyák és a "Hasznos hulladék  úton" megmaradt egy régi műkő mászóka. A hulladékokkal kapcsolatos információkat táblákon mutatják be, a padokat különböző cégek, civil szervezetek festették tarkára.

A hetvenes években csúszdás és vizes játszótérrel gyarapodott a park. A kicsik játszóterének és a csúszdás játszótérnek későbbi  rekonstrukciójára 1999-ben került sor Tihanyiné Tóth Mária terve alapján. A csúszdás játszóteret 2017-ben a FŐKERT 150 éves jubileumára modernizálták - nagy sikert aratva  minden korosztálynál.

1975-ben egy nagyobb - Buda vízellátását szolgáló víztározó épül, melynek takarására épül Vadász György terepbe simuló, „földvára”  A park Dr: Krizsán Zoltánné,Baraczka  Katalin és Szász Péter első díjas pályaműve alapján készült.

Több szobor gazdagítja a parkot, a csúszdás játszótéren levő pelikán Melocco Miklós szobra 1965-ből. A Jubileumi parkban találjuk Somogyi József Leányka csikóval (1965) című szobrát, Barta Lajos állatfiguráit a homokozóban. Közelében, acél oszlopon áll Segesdi György Szélkakas szobra. Metky Ödön amforáiról nevezték el a Kancsós táblát.

Medgyessy Ferenc két szobra, a Debreceni Vénusz és Anya gyermekkel, valamint Tarr István Ülő nő szobrát láthatjuk a parkban. A Szabó Dezső sétányon áll az író bronzszobra (Szervátiusz Tibor 1990) Borsos Miklós 1995-ben elbontott kútfigurái várják újbóli elhelyezésüket.

A Jubileumi park területének hegytetőre eső részén egynyári virágbemutatót tervezett Nemesné Kucsovszky Annamária, ez az utóbbi években évelő és talajtakaró kísérletek terepe.

Említendő érdekesség a magyar botanika kiváló illusztrátorának, dr. Csapody Verának (1890-1995) az emlékfája - a Sziklakápolnához vezető út melletti atlaszcédrus, melyet 1984-ben tisztelői vele együtt ültettek.

Az érdekes növényeket, szobrokat a térképen tüntettük fel. A fügefák állítólag a török idők emlékei.

2010 es években újították fel a játszóteret a kő lovacskákkal, ez lett a Cerka-firka játszótér. Kb. 10 évvel később sor került a nagyon népszerű csúszdás játszótér felújítására is, gumiburkolattal látták el és fém csúszdákkal szerelték fel.  2022-ben  látszólag találomra - ahol hely volt - fákat ültettek, ami a Jubileumi park gondosan megtervezett térszerkezetét teletömi, megváltoztatja. 2021 telén látni lehetett, hogy a Szabadság szobor elé büfé pavilont helyeztek el.

2022-ben a Szent István Egyetem Budai Campus (Gecséné Tar Imola) készített kerttörténeti kutatást , ami az akkori szándék szerint a Citadella és park felújítását, átalakítását megalapozó munka lett volna. Jelenleg a beruházást halasztják, csak a Citadella hasznosítására korlátozódik a munka. Ebből szerepel a térképeknél a park létesítésének időbeli ábrázolása.