Győr Bisinger sétány

A Bisinger sétány története

(a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti karon készült Nemes Réka: Közparkok kialakulása és történeti változása Győr belvárosában diplomamunkája 2009 )

A honlapon látható régi térképek a diplomamunkából származnak.

A Bisinger József sétány az egykori vásártér keleti részén terül el. Nyugatról a Városháza és a Baross-híd, keletről a Nádor-aluljáró határolja, északon a Szent István út, déli oldalán pedig a csendes kis utca, a Bisinger sétány húzódik. A park területe 29.000 m2. Kialakulásakor, mint azt neve is mutatja, sétány volt, az 1950-es években aztán megnőtt a keresztirányú átmenő forgalom a területén (a Magyar Vagon és Gépgyár fejlődése miatt). Később padok kihelyezésével a pihenés is fontos szerepet kapott. Ma is ez utóbbi a park fő funkciója.

A XX. század elejéig a Bisinger sétány helyén állatvásárokat tartottak. Itt kapott helyet a ló- és marhavásártér, valamint a szombati vásárok is itt, a „szombatipiacon” zajlottak. A Városháza felépítése (1896-98) után a Budapest-Bécs országút és a vasút közötti területen még évekig folyt a vásározás. Végül győzedelmeskedtek az egészségügyi és esztétikai elvek hirdetői, és 1906-ra az addigi állatvásártérből csinos sétányt teremtettek.

„Győr szab. kir. város hatósága korszakalkotó lépést tett a maradias magyar műkertészet terén” azzal a lépéssel, hogy a jórészt fásított addigi állatvásártéren korszerű parkot kívánt létesíteni, és a feladatra nyilvános pályázatot hirdetett, amelyre aztán huszonhét pályamunkát adtak be. A pályázat kiírásában szerepelt, hogy „a területen lévő fák a kivágástól lehetőleg megkíméltessenek”, valamint az akkor még a park területére tervezett „színház környéke úgy terveztessék meg, hogy az építés alatt a növényzetet a rongálástól meg lehessen óvni”. Az 1. díjat végül az X.Y.Z. jeligés terv készítője, Hein János budapesti mű-és tájkertésznek ítélték oda. 2. díjas lett Kirchlechner Emil margitszigeti főhercegi kertészeti ellenőr a Nyelvében él a nemzet jeligéjű tervével, a 3. díjat pedig a Szerénység jeligés terv készítője, Szabó Kálmán Szeged városi főkertész nyerte el. Dicséretben részesítették továbbá a francia stílusú Ember tervez, isten végez (Pohl Ferenc kassai javítóintézeti főkertész terve), az Unitis (Koehler Frigyes rajza) és az Arabona (Brunner Jenő főkertész munkája) elnevezésű terveket.

Időközben a színház építésének gondolata elvetődött, a park az 1. díjasterv alapján, kisebb változtatásokkal épült meg. A teátrum helyén gyepet létesítettek, közepén dekoratív növénykazettával.

A 120 m széles és csaknem fél kilométer hosszú parkot déli oldalán 1910-14 között több emeletes szecessziós bérházakkal szegték be. Itt épült fel a parkba bizonyára sok látogatót vonzó Apolló kávéház és mozi is. Az 1945 előtti képeslapok arról tanúskodnak, hogy a Bisinger sétány gondozott, szépen rendezet volt. Változatos növénycsoportjainak, kanyargós sétaútjainak és az Apolló mozinak köszönhetően igen felkapott lehetett.

A park történetében a legtöbb változás az északnyugati sarokrészen történt. Az 1906-ban kialakított úthálózat még nem hangsúlyozta ezt a területet, frekventált helyzete miatt – a Baross-híd és a Szent István út sarkán fekszik – azonban hamarosan kiemelkedik a sétány többi bejárata közül. Elsőként egy díszkaput építettek ide, amely fogadta a belváros felől érkezőket. Később egy díszkút került az akkorra már kis térré szélesített burkoltara. 1934-ben Országzászló emlékművet emeltek a trianoni békediktátum miatti gyász okán. A második világháborút követően erre a helyre került a szovjet emlékmű, tetején vörös csillaggal. Az 1956-os forradalom lerombolta az obeliszket. Az 1950-es években az emlékmű mögé idegenforgalmi pavilont építettek, amelyet az 1960-as évektől buszpályaudvarként használtak. A forgalom növekedésével ezen a helyen a pályaudvar nem tudta felvenni a versenyt, így az 1970-es évek elején máshova helyezték, az épületet pedig lebontották, így a park visszakapta a leburkolt területet. 1975-ben, a felszabadulás 30. évfordulójára emlékezve az egykori idegenforgalmi pavilon helyére Pátzay Pál háromalakos szoborkompozíciója került. A zászlót tartó három alakot az 1989-es rendszerváltás sodorta el, helyén virágórát létesítettek. Utóbbi csaknem két évtizedig mutatta az időt a mellette elhaladóknak.

2008-ban került helyére a kettős kereszt, lábánál hármas halommal. 2009-ben pedig, a „Ne-felejcs" Polgári Egyesület kezdeményezésére visszaállították az Országzászló emlékművet eredeti helyére és formájában.

A park belső úthálózata folyamatosan változott. Az Apolló, később Vörös csillag mozi irányába már az 1920-as években nyitottak egy utat. Az idegenforgalmi pavilon megépítését követően a sétány északnyugati része teljesen átalakult. Megszűntetése után nem az eredeti útrendszert állították vissza, hanem egy máig meglévő ovális sétányt alakítottak ki. Az 1950-es években padokat és kandelábereket helyeztek el a park területén, valamint a ritka, különleges növényeket kis névtáblákkal látták el. 1975-ben a park középső részén alakították ki a még ma is látható "Faun és nimfák" nevű szökőkutat, közepén Kerényi Jenő szoborcsoportjával. Ekkoriban alakították ki a park keleti felében a játszóteret. 1993-ban került sor a nyugati rész burkolatainak, zöldfelületeinek felújítására, új utcabútorok kihelyezésére. Ebben az évben került elhelyezésre Deim Pál Golgota című fekete márvány szobra is, amelyet Győr város állított az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.

A park igen dús és értékes növényzete megszűri a forgalmas Szent István út zaját és szennyezett levegőjét, kellemes pihenő- és játszóhelyet biztosít, valamint a sétány keleti felében lévő sportpályákkal az aktív mozgás lehetőségét is megadja. A Golgota, a kettős kereszt és az Országzászló együttese pedig afféle nemzeti kegyeleti emlékparkot alkot.

Nemes Réka: KÖZPARKOK KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSA GYŐR BELVÁROSÁBAN - 2009