A középső Józsefváros legnagyobb tere. Baromvásár-tér, Széna-piac és Újvásártér volt a neve. Itt épült Pest első Gázgyára, mely ma már műemlék.
1902-ben Tisza Kálmánról nevezték el és parkosították Räde Károly tervei szerint. 1911-ben a Luther utcánál megépült a Városi - mai nevén Erkel Színház. Evvel az átlós utakkal osztott elrendezés kicsit megváltozott. 1946-ban kapta meg mai nevét. Főtengelyébe, a színház mellett épült 1960-ban a Pártház halottainak emlékműve, melyet 1992-ben elbontattak és a nagytétényi szoborparkba szállítottak. Üresen maradt helyét kutyák és gördeszkázó gyerekek vették birtokba. Több terv született átalakítására.
A játszótér eredetileg1967-ben készült - kísérleti játszótérként - Hetessy Józsefné tervezte. Az akkori idők korszerű játékain ügyesedhettek a gyerekek, volt vizes játszótér, a játékkölcsönzőből kerékpárt, labdát, kisautót kölcsönözhettek a gyerekek. Működött a kölcsönző épületben a nyilvános WC, rossz időre esőtető is volt, ezek később tönkrementek.
Az 1996-os felújítás Komlósné Hlatky Katalin tervei szerint készült, felhasználva a park meglévő növényzetét, és megtartva a labdapályát. Korszerű játszóvárak, csúszdák, mászókák és állatfigurás vizes játszótér épült. A vízköpő figurák tervezésénél és építésénél Horváth Gábor működött közre.
A teret határoló fasorok zöldjuharok, egy szép ezüstjuhar díszít a középső körben. Valószínűleg nőtt fa, de formája, mérete imponáló. Az emlékmű helyén a vattázó nyárfák az egész környéket beterítik.
A park fasorai is zöldjuharok, a Népszínház utca felöl hársakat, szivarfát, bálványfát, vadgesztenyét is találunk.
A játszótéren idős csörgőfák és nagy platánok vegyülnek ostorfákkal.
Érdekesség, hogy 1969-ben itt készített először parkhasználati vizsgálatot dr. Radó Dezső.
A 4. Metró építése kapcsán a tér Népszínház utca felőli részén, ahol a botanikailag értékes növényállomány van, állomást és aluljárót terveztek, a park rovására. Ez a rész 2011-ben is palánkokkal van elzárva.
2011-ben II. János Pál pápa térre nevezték át.
II. János Pál pápa tér 4-es metróhoz kapcsolódó felújítása
Építészet: Puhl és Dajka Építész Iroda - Dajka Péter és munkatársai
Tájépítészet: Vár-Kert Műszaki Tervezési Kft - Nemes Zoltán és munkatársai
A tervezés során kapta az egykori Tisza Kálmán, majd Köztársaság tér a boldoggá avatott pápa nevét. Első fázisban a Vár-Kert még az egész térre készített koncepció-tervet, amit a Főváros és a VIII. kerület is jóváhagyott. Később a tervezés a metró kijárat környezetének tér-negyedére szűkült, ahol a gyalogos közlekedés kedvező feltételeit kellett a tervezőknek megteremteni. A várakozást pihenést a fák körüli köralakú padok szolgálják. A sétányok vonalvezetése nem változott, de korszerű térkő burkolatot kaptak, az utcabútorokat kicserélték, automata öntözőhálózat és korszerű parkvilágítás készült.
Mivel a metró építése miatt sok fát vágtak ki, a fa és cserjepótlás fontos feladat volt, a favédelemhez kapcsolódott 10 db idős fa parkon belüli áttelepítése a FŐKERT Zrt vezetésével, kitűnő eredési százalékkal.
Sajnos a tervezett térhatároló dombsávokat a kivitelezés közben elhagyták, a virágos sávok a parkhasználatban véreztek el, a tervezett kényelmes, árnyas kutyafuttató helyett a parkban rohangásznak az ebek – nem kevés kárt okozva.
A parkban felújították a Városligeti padokat, piros deszkákkal - kellemes retró hangulatot teremtve, helyenként vicces csoportokba rendezve azokat.