A területről
A János-hegy a Budai-hegység második legmagasabb csúcsa, egyben Budapest legmagasabb pontja és egyik legismertebb kilátóhelye (Erzsébet kilátó). Teljes körpanoráma nyílik az 527 méter magas csúcsról. A hegyet alkotó kőzet a triász kori dolomitra települt dachsteini mészkő.
Történeti áttekintés
Nevének eredetét illetően több magyarázat is van. A hegyet korábban Pozsonyi-hegynek hívták, mivel állítólag odáig is el lehetett látni a tetejéről. A csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János szobor. Mai neve csak az 1900-as évek elején rögzült, ma az északnyugati vonulat neve Pozsonyi-hegy. A János nevet vagy a korábbi Szent János szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318-37 közti rektoráról kapta.
Növény- és állatvilág
A János-hegyen 160-180 éves bükkös és kocsánytalan tölgyes erdő maradt meg napjainkig. A gyertyános-tölgyesekben a Budai-hegység első kora tavaszi virága, a téltemető virágzik.