Margitsziget

Budapest parkjainak jelképe is lehetne a Duna ékessége, a Margitsziget.
Közigazgatásilag a XIII. kerülethez tartozik, hossza 2500 m, legnagyobb szélessége 500 m, területe 95,6 ha.
Jelenlegi formája a Duna szabályozásakor alakult ki. Kezdetben 3 vagy 4 szigetből állt,
Több neve is volt az idők során, a legismertebb ezek közül a Nyulak szigete.
Római emlékeket is találtak a szigeten a régészek. A hagyomány szerint Imre király (1196-1204) itt tartotta udvarát, majd a premontreiek kapták meg a szigetet.
A Domonkos apácák kolostorának alapítása Árpádházi Szent Margithoz kapcsolódik, a tatárjárás miatt menekülő király fogadalmi ajándéka. Az ország megmenekülését Clissa várában született Margit leányának apácává nevelésével hálálta meg Istennek. Margit hercegnő a Veszprémi kolostorból tízéves korában jött át néhány társával, ahol szülei sokszor látogatták meg a 1271-ben bekövetkezett haláláig.  Itt temették el, sírjához 250 éven át zarándokoltak tisztelői.
1540-ben az apácák elhagyták a szigetet és elvitték Szent Margit hamvait is. II. József császár eltörölte a szerzetes rendeket, így a Domonkos rendet is, akik Szent Margit hamvait Pestre hozták, majd azok itt elvesztek.
1914-ben egy vihar után felszínre került a kolostor harangja, ezután ásatásokat végeztek, de teljesen még ma sincs feltárva.
Sándor Lipót főherceg 1790-ben kezdte schönnbrunni mintára kiépíteni a parkot, ezt öccse József nádor folytatta. Tost Károly osztrák származású, de magyarrá lett főkertész irányításával nagyszabású parkosítási munka folyt.
1901-ig csak csónakon vagy hajón lehetett a szigetre jutni, amikor megépült az 1876-ban befejezett Margit-híd szigetre vezető szárnya, gördülékenyebbé vált a közlekedés.
József nádor fia, István főherceg folytatta a parkosítási munkát, fenyőritkaságokat ültetett, 1871-ben megépíttette a lóvasutat, mely utoljára 1928 április 10.-én szállított utasokat.
1908-ban vette meg a magyar állam a főhercegi családtól és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának adta. Magyar György főkertész (1844-1923) idején japánkert létesült romantikus megoldásokkal, sok szép növényritkasággal.
1911-ben nagyarányú rendezésbe kezdtek, ekkor létesült a vadaskert, fácános és a Művész sétány. 1927 után újabb nagy parkosítás következett, a virágoskert és rózsakert ekkor készült, melyben megtalálható volt a világ összes akkor ismert rózsafajtája. A madarak számára 3000 fészekodút és madáretetőket helyeztek ki.
Az ostrom a szigetet is megtépázta, de a háború után hamarosan helyreállították.1962-ben épült a szökőkút, 1972-ben előterében a Pest Buda emlékmű (Kiss István). A Művész sétányon kulturális múltunk nagyjainak szobrai állnak, ezek egy része a városligeti Szobor- sétányon volt, 1966 -ban kerültek át  a Szigetre. Az irodalomban Arany János Tölgyek alatt versciklusa állít a szigeti tölgyfáknak emléket.
A növények a dunai kavicsos öntéstalajban több vízhez, tápanyaghoz jutnak, ezért itt szebbek, mint a városban sínylődő társaik. Növényanyagának legnevezetesebb darabjai a hatalmas platánok, némelyik átmérője a két métert is meghaladja, sőt egy három méteres is akad és szinte mindegyik táblában vannak egy méter körüli példányok. Sok idős vadgesztenyét, különféle juharokat találunk – ezek közül az átlagosnál sokkal nagyobb mezei juharok emelendők ki. Kőriseket , szilfákat, ostorfákat, japánakácokat, lepényfákat és öreg nyárfákat láthatunk, a hársak fiatalabbak – a legidősebbek 60-70 cm-esek. A legnagyobb tölgyeket a színpadtól délre eső parkban találjuk. A szivarfák, bár idősek, de kevésbé szépek, a lombhullató fák között néhány ritkaság is van, az ősszel egzotikus terméssel díszítő datolyaszilvával, néhány tulipánfával, vasfával, páfrányfenyővel, hatalmas fekete dió példányokkal, különféle liliomfa fajtával találkozhatunk. A szökőkúttól délre mocsárciprus, a virágoskert nyugati oldalán egy nagy felületet beborító  Aesculus pavia bokor csoport méltó az érdeklődésre. Az érdekes az összenőtt juhar-kőris Szent Margit sírjánál, a japánkert ékessége egy kaukázusi szárnyasdió, melyből kevés van Budapesten.
A tű és pikkelylevelű örökzöldek későbbi fásításból származnak, mint az óriás lombhullatók. Leggyakoribb fajok a feketefenyők, ezüstfenyők, szerb és közönséges lucfenyők, változatosak a hamisciprusok, arizónai ciprusok, tiszafák, borókák is. Különlegességnek számít a kínai mamutfenyő, melyből az aranyhalas medencénél, a forrásház közelében négyet láthatunk, közülük egyik fél méternél vastagabb törzsű. Ezekhez közel a szép japán juharokat is érdemes megemlíteni.
 

tovább

A sziget nevezetes növényeit, látnivalóit térképen mutatjuk be, de a térkép méreténél fogva minden szobrot, egyéb érdekességet nem tartalmazhat, érdemes külön a Szigetről ismertetőt beszerezni.

Különleges növények:
1.    Acer campestre 120 cm felett        mezei juhar
2.    Acer monspessulanum            francia juhar
3.    Aesculus carnea                pirosvirágú vadgesztenye
4.    Aesculus hippocastanum 120 cm felett    vadgesztenye
5.    Broussonetia papyriphera            papír eper
6.    Cerasus serulata „Kanzan”    japán díszcseresznye
7.    Diospyros khaki                kakiszilva
8.    Diospyros lotus                datolyaszilva
9.    Evodia huppehensis            mézesfa
10.    Fagus sylvatica „Atropunicea”        vérbükk
11.    Ficus carica                füge
12.    Taxodium distichum            mocsárciprus   
13.    Ginkgo biloba                páfrányfenyő
14.    Gymnocladus dioicus            vasfa
15.    Juglans nigra 80 cm felett            fekete dió
16.    Liriodendron tulipifera            tulipánfa
17.    Maclura pomifera                narancseper
18.    Magnolia fajták                liliomfa
19.    Ostrya carpinifola soktörzsű        komlógyertyán
20.    Paulownia tomentosa            császárfa
21.    Parotia persica                perzsafa
22.    Phellodendron amurense
23.    Platanus sp. 200 cm felett        platán
24.    Pterocarya fraxinifolia            kaukázusi szárnyasdió
25.    Pueraria thunbergiana             kivágva
26.    Quercus fajok 80 cm felett        tölgy
27.    Tamarix tetrandra 20 cm felett        tamariska fa
28.    Ulmus sp    100 cm felett            szil

Szobrok:
Arany János (Stróbl Alajos 1912)
Tompa Mihály (Pásztor János 1940)
Kislány kutyával (Gosztonyi Alíz1930 -játszótéren)
Napozó lány (Csorba Géza 1937-Palatinus Strand bejáratánál)
Rákász fiú (Ligeti Miklós1945- vízesés medencéjében)
Ülő lány (Csikász Imre 1932- Japán kert vízmedencében)
Bihari János (Vaszary László 1928 – alsószigeten)
Furulyázó lány (Kerényi Jenő 1967 – Ferences kolostor romjainál)
Térplasztika (Kovács Ferenc 1984 –Szabadtéri színpad bejáratánál)
Toboz ( Fekete Tamás –Nagyszálló bejáratánál)
Úszónő (Palotai Gyula – Sportuszodánál)
Szent Margit dombormű (Kápolna déli oldalán)
Művész- sétányon:
Ady Endre ( Csorba Géza1966)
Ambrus Zoltán (Búza Barna 1989)
Balassi Bálint    Tar István 1969)
Barabás Miklós (Borsos Miklós1972)
Bartók Béla (Beck András 1966)
Beck Ö. Fülöp (Beck Ö. Fülöp 1973)
Bihari János (Radó Károly 1969)
Csokonai Vitéz Mihály (Erdey Dezső 1966)
Derkovits Gyula (Pátzay Pál 1966)
Déryné (Schár Erzsébet 1966)
Erkel Ferenc (Boldogfai Farkas Sándor 1966)
Ferenczy István (Marton László 1966)
Ferenczy Károly (Tar István 1966)
Gábor Andor (Domonkos Béla 1984)
Izsó Miklós (Kisfaludi Strobl Zsigmond 1972)
Janus Pannonius (Kiss István 1966)
Jókai Mór (Pátzay Pál 1975)
József Attila (Varga Imre 1972)
Katona József (Petri Lajos 1966)
Kernstok Károly (Schár Erzsébet 1974)
Kodály Zoltán (Pátzay Pál 1969)
Lechner Ödön (Nagy Sándor 1977)
Liszt Ferenc (Erdey Dezső 1966)
Lyka Károly (Pátzay Pál 1977)
Medgyessy Ferenc ( Makrisz Agamemnon 1966)
Mikszáth Kálmán  (Sóváry János 1966)
Móricz Zsigmond ( Makrisz Agamemnon 1966)
Munkácsy Mihály (Madarassy Walter 1966)
Petőfi Sándor (Vigh Tamás 1972)
Radnóti Miklós ( Vigh Tamás 1969)
Rudnay Gyula (Pásztor János 1966)
Stróbl Alajos (Segesdi György 1966)
Szőnyi István (Sóváry János 1967)
Táncsics Mihály ( id. Pál Mihály 1966)
Vörösmarty Mihály (Rieger Tibor 1965)
Zichy Mihály (Kocsis András 1966)
Ybl Miklós (Kampfl János 1975)

Szerb Antal ezt írta a Szgetről 1935-ben, a Budapesti Kalauzban:

MARGITSZIGET. A keskeny parkban, hol jobbra is, hol balra is láthatja felcsillanni olykor a Dunát, a múlandóság folyamát, a szinte már túlságosan szép virágágyak között, az alsó és a felső vendéglők között, itt szoktunk gyermekek lenni, itt szoktunk megöregedni. Itt öregedett meg a pestiek legnagyobb költője, Arany János is. Ő ugyan nem szerette Pestet, visszavágyódott a falujába, mint egy nagy indián törzsfőnök, és keserű volt:

"Szülőföldem, Szalonta,

Nem szült engem szalonba':

Azért vágyom naponta

Kunyhóba és vadonba."

De a pestiek annál jobban szerették, és szeretik ma is. benne megtisztulva látják a saját életformájukat. Arany János is józan volt és dolgos, ő is szerette a pénzt, és hogyha békében hagyják, mint a pestiek. Uram, ne higyjen az újságíróknak. A pesti ember megbízható, és Arany János a költője, a leglelkiismeretesebb magyar költő.

Ezek az ő tölgyei. Itt üldögélt, kapcsos könyvével a kezében, és ítra belé az Őszikéket.

Ökojátszótér a Margitszigeten

 

Tervezők: Sándor Tamás, Burmeister Zsuzsa, Pottyondy Flóra

Honlapra kerülés időpontja: 2011, október 5 - 14:04

 

A játszótér a Margitsziget északi részén, az Árpád-híd tövében épült egy régi, elbontott játszótér helyén. A tervezett játszótér az első ütemét jelenti egy nagyobb, összetettebb játszótérnek. A főváros a területen egy különleges, ökologikus gondolkozású játszóteret kíván létrehozni.
Az első ütem a Budapesti Svéd Nagykövetség Green Sweden programjának keretében épült meg, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség, svéd cégek, a Green City, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem tájépítész hallgatóinak bevonásával. Szabványoknak megfelelő játékok és speciális, környezettudatosságra nevelő eszközök telepítésével, fenntartható környezet kialakításával (napenergia használata, vízgazdálkodás) és a meglévő faállomány megőrzésével készült az új játszóhely.
...

Ökologikus játszótér létesítése egy város közepén összetett fogalmat, folyamatot jelent. A tervezés során a megbízó és a támogatók elvárásainak figyelembevételén túl kiemelt kérdés a fenntarthatóság és a fenntartás. Hiszen az ökologikus gondolkozás szerint a játszótéren a hagyományos játszóterekhez képest sokkal több természetes anyagot használunk, de a város és az intenzív használat nem engedi meg a természetes anyaghasználat kizárólagosságát. Fontos eleme a játszótérnek az oktatás, nevelés. A tervezés során külön foglalkoztunk a játszótér alapgondolatára épülő ismeretterjesztéssel, figyelemfelkeltéssel. Mindezt természetesen játékos kereteken belül.

A sziget északi részén lévő értékes növényállománnyal körülvett tisztásokhoz igazodik az új játszótér. A játszóhelyeket feltáró járdák a meglévő járdákhoz, területen előforduló átjárásokhoz, átlátásokhoz igazodnak. Az első ütem északi főbejáratához városi szövethez hasonló, 40-60 cm magas kubusok kerültek, amik a zöldtetők jellegzetes növényeivel lettek beültetve. A járdák teresedésénél alakul ki pihenőtér, ahol a pumpás vízjáték a fő attrakció. A víz körforgását mutatja be a vízjáték és a felhő alakú árnyék-játékok.

A játszótér elsősorban az 5-12 éves korosztály számára készült, így összetett mozgásokat előhívó játszóeszközök és oktatótáblák kerülnek kihelyezésre. De emellett természetesen a kisebbek számára is lehetőség van a játékra. Az egyedi tervezésű, levél alakú rugós játékok és az oktatótáblák magyarázó ábrái a Sziget jellegzetes fáit mutatják be.
Az első ütemben, szigetszerűen került kialakításra a pihenőtér, ahol az árnyékoló ívek a zöld homlokzatokat jelzik. Az árnyas pihenőre a Dunára néző asztalok és padok kerültek.
...

Az ökologikus játszóterek egyik fontos jellemzői az oktató, nevelő szándékú játékok, berendezési tárgyak. A környezettudatos városi életformához illő figyelemfelkeltő és a városi zöldfelületek fontosságát hangsúlyozó információs és oktatótáblák szorosan kapcsolódnak a játszótérre kihelyezett játékokhoz.
A játszótér az oktató jelleg mellett az anyaghasználatától válik ökologikussá. Az ökologikus játszótéren jellemzően megjelenik a fa, a kő, a homok, a földépítmények, a víz, a speciális, meglévő növényállományt maximálisan figyelembe vevő növénykiültetés.
Az ökologikus játszóterek harmadik jellemzője a speciális, összetett mozgásvilág. Vagyis az „ökologikus játszóeszközök” lényege a koordináció, kombináció és egyensúly fejlesztése, azaz az összetett játék, ami a természetben megtalálható mozgásokat követi le.

A berendezési tárgyak és játszószerek egy svéd játszószergyár támogatásával kerültek a játszótérre. Az ő termékeik közül válogattuk össze a megfelelő játékokat, azokat kissé áttervezve, illetve egyedi tervezésű elemekkel kiegészítve, mint a közelben megtalálható fák leveleit ábrázoló rugós játékok, az árnyék-játék, a pumpás vízjáték, lábnyom kövek, hőmérő, oktató táblák.

Az első ütem csak egy kis részét jelenti a teljes játszótér-koncepciónak, de a játszótér így is tükrözi a Megbízó és a svéd támogatók üzenetét, a városi zöldfelületek megőrzésének fontosságát, a zöldfelületek jótékony hatását.

Megbízó: Fővárosi Önkormányzat, Városüzemeltetési Főosztály
Tervező: S-TÉR Kft. - Sándor Tamás, Burmeister Zsuzsa, Pottyondy Flóra
Kivitelező: Főkert Nonprofit Zrt.

Forrás: epiteszforum.hu

 

  •  


 

Adatok

Terület: 96500
Felszereltség: Díszpark, fásított köztér Játszótér Vizes játszótér Sportpálya Futópálya WC Ivókút, díszkút Bekerített kutyafuttató Szökőkút, díszmedence

Alaprajzok

Alaprajz növényritkaságokkal 2000-ből
Kecskésné Szabó Ildikó terve a szökőkútnál 70-es évek

Régebbi fotók

A Sziget régi bejárata
Régi bejáró a Margitszigetre
A Victoria virága
Rózsakert
Régi partmenti út
Budapest tájleírása - részlet
Ivókút  az 1900-as évek elején
A Margitsziget a Kommün alatt
Parkrészlet a XX. század elején
Póznamászás 1919-ban
Tó részlet victoriákkal
Parkrészlet az 1900-as évek elején
Parkrészlet az 1900-as évek elején
Parkrészlet az 1900-as évek elején
Látkép
Virágoskert 1964
Virágoskert 1964
Tulipánok a 60-as években
Rózsakert a 60-as években
Palatinus előtti parkrészlet 1965
Kertészek 1964-ben
Kertészek 1964-ben
Favonat a 60-as években
Faátültetés a 60-as években
Parkrészlet 70-es évek
Parkrészlet a Művészsétánynál 70-es évek
Épül a játszótér a hullámos mászóval 70-es évek
Parkrészlet tóval 70-es évek
Művészsétány 70-es évek
Művészsétány 70-es évek
Parti fák a Bodor kútnál 70-es évek
Rózsakert-kismedence 70-es évek
Szanatórium kert 70-es évek
Szanatórium kert 70-es évek
Parkrészlet a rózsakertnél 70-es évek
Vadaskerti bemutató a Vadászati Világkiállításon 1971
Díszkacsák 1971
Gyémánt fácán 1971
Őzek a vadaskertben 70-es évek
Páva a parkban 70-es évek
Virágoskert 70-es évek
Japánkert a 80-as években (fotó: Mészáros András)
Szökőkút este 1965 (fotó: Mészáros András)
Parkrészlet-70-es évek (fotó: Mészáros András)
Parkrészlet a Bodor kútnál 70-es évek (fotó: Mészáros András)
Rózsakerti medence -70-es évek (fotó: Mészáros András)
Rózsakerti medence, pergola -70-es évek (fotó: Mészáros András)
Sziklakert -70-es évek (fotó: Mészáros András)
Szökőkút 1965  (fotó: Mészáros András)
Tulipánok - 80-as évek (fotó: Mészáros András)
Egynyári bemutató 1977  (fotó: Mészáros András)
Szobor tündérrózsákkal - 80as évek  (fotó: Mészáros András)
Rózsakert - 80as évek  (fotó: Mészáros András)
Szökőkút - 80as évek  (fotó: Mészáros András)
Napozó rét - 80as évek  (fotó: Mészáros András)
Rózsakert-kút - 80as évek  (fotó: Mészáros András)
Virágoskert - 80as évek  (fotó: Mészáros András)
Orgonavirágzás a póló pályánál - 80as évek  (fotó: Mészáros András)
Szanatórium, minigolf - 80as évek  (fotó: Mészáros András)
Szanatórium, kertrészlet - 80as évek  (fotó: Mészáros András)
Nagyrét - 80as évek  (fotó: Mészáros András)
Parkrongálás 1998
Virágoskert 1998
Az óriás platán - 80as évek  (fotó: Mészáros András)
Japánkert - 80as évek  (fotó: Mészáros András)