Budapest parkjainak jelképe is lehetne a Duna ékessége, a Margitsziget.
Közigazgatásilag a XIII. kerülethez tartozik, hossza 2500 m, legnagyobb szélessége 500 m, területe 95,6 ha.
Jelenlegi formája a Duna szabályozásakor alakult ki. Kezdetben 3 vagy 4 szigetből állt,
Több neve is volt az idők során, a legismertebb ezek közül a Nyulak szigete.
Római emlékeket is találtak a szigeten a régészek. A hagyomány szerint Imre király (1196-1204) itt tartotta udvarát, majd a premontreiek kapták meg a szigetet.
A Domonkos apácák kolostorának alapítása Árpádházi Szent Margithoz kapcsolódik, a tatárjárás miatt menekülő király fogadalmi ajándéka. Az ország megmenekülését Clissa várában született Margit leányának apácává nevelésével hálálta meg Istennek. Margit hercegnő a Veszprémi kolostorból tízéves korában jött át néhány társával, ahol szülei sokszor látogatták meg a 1271-ben bekövetkezett haláláig. Itt temették el, sírjához 250 éven át zarándokoltak tisztelői.
1540-ben az apácák elhagyták a szigetet és elvitték Szent Margit hamvait is. II. József császár eltörölte a szerzetes rendeket, így a Domonkos rendet is, akik Szent Margit hamvait Pestre hozták, majd azok itt elvesztek.
1914-ben egy vihar után felszínre került a kolostor harangja, ezután ásatásokat végeztek, de teljesen még ma sincs feltárva.
Sándor Lipót főherceg 1790-ben kezdte schönnbrunni mintára kiépíteni a parkot, ezt öccse József nádor folytatta. Tost Károly osztrák származású, de magyarrá lett főkertész irányításával nagyszabású parkosítási munka folyt.
1901-ig csak csónakon vagy hajón lehetett a szigetre jutni, amikor megépült az 1876-ban befejezett Margit-híd szigetre vezető szárnya, gördülékenyebbé vált a közlekedés.
József nádor fia, István főherceg folytatta a parkosítási munkát, fenyőritkaságokat ültetett, 1871-ben megépíttette a lóvasutat, mely utoljára 1928 április 10.-én szállított utasokat.
1908-ban vette meg a magyar állam a főhercegi családtól és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának adta. Magyar György főkertész (1844-1923) idején japánkert létesült romantikus megoldásokkal, sok szép növényritkasággal.
1911-ben nagyarányú rendezésbe kezdtek, ekkor létesült a vadaskert, fácános és a Művész sétány. 1927 után újabb nagy parkosítás következett, a virágoskert és rózsakert ekkor készült, melyben megtalálható volt a világ összes akkor ismert rózsafajtája. A madarak számára 3000 fészekodút és madáretetőket helyeztek ki.
Az ostrom a szigetet is megtépázta, de a háború után hamarosan helyreállították.1962-ben épült a szökőkút, 1972-ben előterében a Pest Buda emlékmű (Kiss István). A Művész sétányon kulturális múltunk nagyjainak szobrai állnak, ezek egy része a városligeti Szobor- sétányon volt, 1966 -ban kerültek át a Szigetre. Az irodalomban Arany János Tölgyek alatt versciklusa állít a szigeti tölgyfáknak emléket.
A növények a dunai kavicsos öntéstalajban több vízhez, tápanyaghoz jutnak, ezért itt szebbek, mint a városban sínylődő társaik. Növényanyagának legnevezetesebb darabjai a hatalmas platánok, némelyik átmérője a két métert is meghaladja, sőt egy három méteres is akad és szinte mindegyik táblában vannak egy méter körüli példányok. Sok idős vadgesztenyét, különféle juharokat találunk – ezek közül az átlagosnál sokkal nagyobb mezei juharok emelendők ki. Kőriseket , szilfákat, ostorfákat, japánakácokat, lepényfákat és öreg nyárfákat láthatunk, a hársak fiatalabbak – a legidősebbek 60-70 cm-esek. A legnagyobb tölgyeket a színpadtól délre eső parkban találjuk. A szivarfák, bár idősek, de kevésbé szépek, a lombhullató fák között néhány ritkaság is van, az ősszel egzotikus terméssel díszítő datolyaszilvával, néhány tulipánfával, vasfával, páfrányfenyővel, hatalmas fekete dió példányokkal, különféle liliomfa fajtával találkozhatunk. A szökőkúttól délre mocsárciprus, a virágoskert nyugati oldalán egy nagy felületet beborító Aesculus pavia bokor csoport méltó az érdeklődésre. Az érdekes az összenőtt juhar-kőris Szent Margit sírjánál, a japánkert ékessége egy kaukázusi szárnyasdió, melyből kevés van Budapesten.
A tű és pikkelylevelű örökzöldek későbbi fásításból származnak, mint az óriás lombhullatók. Leggyakoribb fajok a feketefenyők, ezüstfenyők, szerb és közönséges lucfenyők, változatosak a hamisciprusok, arizónai ciprusok, tiszafák, borókák is. Különlegességnek számít a kínai mamutfenyő, melyből az aranyhalas medencénél, a forrásház közelében négyet láthatunk, közülük egyik fél méternél vastagabb törzsű. Ezekhez közel a szép japán juharokat is érdemes megemlíteni.
A sziget nevezetes növényeit, látnivalóit térképen mutatjuk be, de a térkép méreténél fogva minden szobrot, egyéb érdekességet nem tartalmazhat, érdemes külön a Szigetről ismertetőt beszerezni.
Különleges növények:
1. Acer campestre 120 cm felett mezei juhar
2. Acer monspessulanum francia juhar
3. Aesculus carnea pirosvirágú vadgesztenye
4. Aesculus hippocastanum 120 cm felett vadgesztenye
5. Broussonetia papyriphera papír eper
6. Cerasus serulata „Kanzan” japán díszcseresznye
7. Diospyros khaki kakiszilva
8. Diospyros lotus datolyaszilva
9. Evodia huppehensis mézesfa
10. Fagus sylvatica „Atropunicea” vérbükk
11. Ficus carica füge
12. Taxodium distichum mocsárciprus
13. Ginkgo biloba páfrányfenyő
14. Gymnocladus dioicus vasfa
15. Juglans nigra 80 cm felett fekete dió
16. Liriodendron tulipifera tulipánfa
17. Maclura pomifera narancseper
18. Magnolia fajták liliomfa
19. Ostrya carpinifola soktörzsű komlógyertyán
20. Paulownia tomentosa császárfa
21. Parotia persica perzsafa
22. Phellodendron amurense
23. Platanus sp. 200 cm felett platán
24. Pterocarya fraxinifolia kaukázusi szárnyasdió
25. Pueraria thunbergiana kivágva
26. Quercus fajok 80 cm felett tölgy
27. Tamarix tetrandra 20 cm felett tamariska fa
28. Ulmus sp 100 cm felett szil
Szobrok:
Arany János (Stróbl Alajos 1912)
Tompa Mihály (Pásztor János 1940)
Kislány kutyával (Gosztonyi Alíz1930 -játszótéren)
Napozó lány (Csorba Géza 1937-Palatinus Strand bejáratánál)
Rákász fiú (Ligeti Miklós1945- vízesés medencéjében)
Ülő lány (Csikász Imre 1932- Japán kert vízmedencében)
Bihari János (Vaszary László 1928 – alsószigeten)
Furulyázó lány (Kerényi Jenő 1967 – Ferences kolostor romjainál)
Térplasztika (Kovács Ferenc 1984 –Szabadtéri színpad bejáratánál)
Toboz ( Fekete Tamás –Nagyszálló bejáratánál)
Úszónő (Palotai Gyula – Sportuszodánál)
Szent Margit dombormű (Kápolna déli oldalán)
Művész- sétányon:
Ady Endre ( Csorba Géza1966)
Ambrus Zoltán (Búza Barna 1989)
Balassi Bálint Tar István 1969)
Barabás Miklós (Borsos Miklós1972)
Bartók Béla (Beck András 1966)
Beck Ö. Fülöp (Beck Ö. Fülöp 1973)
Bihari János (Radó Károly 1969)
Csokonai Vitéz Mihály (Erdey Dezső 1966)
Derkovits Gyula (Pátzay Pál 1966)
Déryné (Schár Erzsébet 1966)
Erkel Ferenc (Boldogfai Farkas Sándor 1966)
Ferenczy István (Marton László 1966)
Ferenczy Károly (Tar István 1966)
Gábor Andor (Domonkos Béla 1984)
Izsó Miklós (Kisfaludi Strobl Zsigmond 1972)
Janus Pannonius (Kiss István 1966)
Jókai Mór (Pátzay Pál 1975)
József Attila (Varga Imre 1972)
Katona József (Petri Lajos 1966)
Kernstok Károly (Schár Erzsébet 1974)
Kodály Zoltán (Pátzay Pál 1969)
Lechner Ödön (Nagy Sándor 1977)
Liszt Ferenc (Erdey Dezső 1966)
Lyka Károly (Pátzay Pál 1977)
Medgyessy Ferenc ( Makrisz Agamemnon 1966)
Mikszáth Kálmán (Sóváry János 1966)
Móricz Zsigmond ( Makrisz Agamemnon 1966)
Munkácsy Mihály (Madarassy Walter 1966)
Petőfi Sándor (Vigh Tamás 1972)
Radnóti Miklós ( Vigh Tamás 1969)
Rudnay Gyula (Pásztor János 1966)
Stróbl Alajos (Segesdi György 1966)
Szőnyi István (Sóváry János 1967)
Táncsics Mihály ( id. Pál Mihály 1966)
Vörösmarty Mihály (Rieger Tibor 1965)
Zichy Mihály (Kocsis András 1966)
Ybl Miklós (Kampfl János 1975)
Szerb Antal ezt írta a Szgetről 1935-ben, a Budapesti Kalauzban:
MARGITSZIGET. A keskeny parkban, hol jobbra is, hol balra is láthatja felcsillanni olykor a Dunát, a múlandóság folyamát, a szinte már túlságosan szép virágágyak között, az alsó és a felső vendéglők között, itt szoktunk gyermekek lenni, itt szoktunk megöregedni. Itt öregedett meg a pestiek legnagyobb költője, Arany János is. Ő ugyan nem szerette Pestet, visszavágyódott a falujába, mint egy nagy indián törzsfőnök, és keserű volt:
"Szülőföldem, Szalonta,
Nem szült engem szalonba':
Azért vágyom naponta
Kunyhóba és vadonba."
De a pestiek annál jobban szerették, és szeretik ma is. benne megtisztulva látják a saját életformájukat. Arany János is józan volt és dolgos, ő is szerette a pénzt, és hogyha békében hagyják, mint a pestiek. Uram, ne higyjen az újságíróknak. A pesti ember megbízható, és Arany János a költője, a leglelkiismeretesebb magyar költő.
Ezek az ő tölgyei. Itt üldögélt, kapcsos könyvével a kezében, és ítra belé az Őszikéket.
Ökojátszótér a Margitszigeten
Tervezők: Sándor Tamás, Burmeister Zsuzsa, Pottyondy Flóra
Honlapra kerülés időpontja: 2011, október 5 - 14:04
A játszótér a Margitsziget északi részén, az Árpád-híd tövében épült egy régi, elbontott játszótér helyén. A tervezett játszótér az első ütemét jelenti egy nagyobb, összetettebb játszótérnek. A főváros a területen egy különleges, ökologikus gondolkozású játszóteret kíván létrehozni.
Az első ütem a Budapesti Svéd Nagykövetség Green Sweden programjának keretében épült meg, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség, svéd cégek, a Green City, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem tájépítész hallgatóinak bevonásával. Szabványoknak megfelelő játékok és speciális, környezettudatosságra nevelő eszközök telepítésével, fenntartható környezet kialakításával (napenergia használata, vízgazdálkodás) és a meglévő faállomány megőrzésével készült az új játszóhely.
...
Ökologikus játszótér létesítése egy város közepén összetett fogalmat, folyamatot jelent. A tervezés során a megbízó és a támogatók elvárásainak figyelembevételén túl kiemelt kérdés a fenntarthatóság és a fenntartás. Hiszen az ökologikus gondolkozás szerint a játszótéren a hagyományos játszóterekhez képest sokkal több természetes anyagot használunk, de a város és az intenzív használat nem engedi meg a természetes anyaghasználat kizárólagosságát. Fontos eleme a játszótérnek az oktatás, nevelés. A tervezés során külön foglalkoztunk a játszótér alapgondolatára épülő ismeretterjesztéssel, figyelemfelkeltéssel. Mindezt természetesen játékos kereteken belül.
A sziget északi részén lévő értékes növényállománnyal körülvett tisztásokhoz igazodik az új játszótér. A játszóhelyeket feltáró járdák a meglévő járdákhoz, területen előforduló átjárásokhoz, átlátásokhoz igazodnak. Az első ütem északi főbejáratához városi szövethez hasonló, 40-60 cm magas kubusok kerültek, amik a zöldtetők jellegzetes növényeivel lettek beültetve. A járdák teresedésénél alakul ki pihenőtér, ahol a pumpás vízjáték a fő attrakció. A víz körforgását mutatja be a vízjáték és a felhő alakú árnyék-játékok.
A játszótér elsősorban az 5-12 éves korosztály számára készült, így összetett mozgásokat előhívó játszóeszközök és oktatótáblák kerülnek kihelyezésre. De emellett természetesen a kisebbek számára is lehetőség van a játékra. Az egyedi tervezésű, levél alakú rugós játékok és az oktatótáblák magyarázó ábrái a Sziget jellegzetes fáit mutatják be.
Az első ütemben, szigetszerűen került kialakításra a pihenőtér, ahol az árnyékoló ívek a zöld homlokzatokat jelzik. Az árnyas pihenőre a Dunára néző asztalok és padok kerültek.
...
Az ökologikus játszóterek egyik fontos jellemzői az oktató, nevelő szándékú játékok, berendezési tárgyak. A környezettudatos városi életformához illő figyelemfelkeltő és a városi zöldfelületek fontosságát hangsúlyozó információs és oktatótáblák szorosan kapcsolódnak a játszótérre kihelyezett játékokhoz.
A játszótér az oktató jelleg mellett az anyaghasználatától válik ökologikussá. Az ökologikus játszótéren jellemzően megjelenik a fa, a kő, a homok, a földépítmények, a víz, a speciális, meglévő növényállományt maximálisan figyelembe vevő növénykiültetés.
Az ökologikus játszóterek harmadik jellemzője a speciális, összetett mozgásvilág. Vagyis az „ökologikus játszóeszközök” lényege a koordináció, kombináció és egyensúly fejlesztése, azaz az összetett játék, ami a természetben megtalálható mozgásokat követi le.
A berendezési tárgyak és játszószerek egy svéd játszószergyár támogatásával kerültek a játszótérre. Az ő termékeik közül válogattuk össze a megfelelő játékokat, azokat kissé áttervezve, illetve egyedi tervezésű elemekkel kiegészítve, mint a közelben megtalálható fák leveleit ábrázoló rugós játékok, az árnyék-játék, a pumpás vízjáték, lábnyom kövek, hőmérő, oktató táblák.
Az első ütem csak egy kis részét jelenti a teljes játszótér-koncepciónak, de a játszótér így is tükrözi a Megbízó és a svéd támogatók üzenetét, a városi zöldfelületek megőrzésének fontosságát, a zöldfelületek jótékony hatását.
Megbízó: Fővárosi Önkormányzat, Városüzemeltetési Főosztály
Tervező: S-TÉR Kft. - Sándor Tamás, Burmeister Zsuzsa, Pottyondy Flóra
Kivitelező: Főkert Nonprofit Zrt.
Forrás: epiteszforum.hu
Adatok
Alaprajzok
Régebbi fotók