A térség, amit ma Deák tér néven ismerünk, eredetileg – keleti irányban – jóval nagyobb kiterjedésű volt, a templom előtti területet nevezték annak. A főtemplom tornyát sokáig tűztoronyként is használta a város. A templom előtt állt az Erzsébet térről 1773-ban áthelyezett szégyenoszlop 1835-ös elbontásáig.
1872-től alakult ki a tér részeként a „Suszteralle”. Ez a tér belső részét északról határoló (juhar) fasor neve volt. Nagyvásárokon itt árulták portékájukat a cipészek és a csizmadiák.
A templom előtti térségre 1879-ben készíttették azt a medencés kutat, amelyet később Törökkútként emlegettek.
A 48. közös gyalogezred Deák-téri emlékművét – Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását – 1934-ben avatták fel, mely az ezred első világháborúban elesett hősi halottainak állít emléket. (Részletes története a Kanizsai Enciklopédia 237. oldalán olvasható). "Az emlékmű előtti kertészeti kiképzés az 1930-as években az irredentizmos jegyében született. Az előtérben virágokból kirakva a koronás címer és Nagymagyarország térképe, benne kiemelve a Trianon után megmarast terület volt látható"- olvashatjuk a Kanizsai Enciklopédiában.
A szobrot 2008-ban teljesen felújították. Az Országzászló és előtte Istók János turulmadara először 1933-ban, másodszor 1990-ben lett felállítva.
A Kölcsey utca és a Deák tér sarkán álló szecessziós stílusú épület helyi védelmet élvez, melynek földszintjén egykor a Muskátli Cukrászda volt.
A bankpalota előtt áll Széchenyi István mellszobra, Pataky Béla alkotása 1991 óta. A mellszobor talapzatán a "gróf Széchenyi István" név és egy tőle származó idézet olvasható: "A hitel híja minden mozgást elakaszt." 1991-ben a Városvédő Egyesület kezdeményezte felállítását.
A Fő út mellett különféle juharokból áll a fasor, ezzel párhuzamosan régi téglából álló burkolat húzódik - mely a város híres téglagyárára utal. A Katona József utca melletti tűzvörös juhar fasor, egy szép babérmeggy bokor, magnólia, tiszafa, hársak, jegenyefenyők említendők.
Forrás:
www.köztérkép.hu
www.fortepan.hu
wikipédia
http://holmi.nagykar.hu/irasok/4568/1.html
Kanizsai Enciklopédia 1999


















