Nagykanizsa - Erzsébet tér

A kilencven évnyi török megszállást követően épülni kezdő városnak ezen a helyen alakult ki piactere. Még a 19. század első felében sem volt az Erzsébet tér igazán térnek nevezhető, északi felét elfoglalta a csoportházak növekvő tömbje, déli részén a sóhivatalhoz tartozó építmények álltak.1927-ig vásártér volt, 1924-ben még ez a funkció bővült Szeghalmy Bálint városi mérnök terve szerint felépült a 23 fülkéből álló „hús-pavilon”-nal. A XIX. század második felében a nyugati oldalon volt a későbbi házak helyén  a „Zöldfakert”, kedvelt korzója a kanizsaiaknak.

A harmincas évek elején dísztérnek, sétatérnek  nyilvánították, ekkor nyerte el mai formáját. A barokkos hatású teret nyugatról a Városháza háromszintes, dísztelen épülettömege zárja le, amit az 1930-as években törvénykezés céljára építettek. Jelenleg a városi közigazgatás, illetve bíróság székhelye.

1945-ben épített szovjet emlékmű teljesen megváltoztatta a tér funkcióját, a városi piacnak költöznie kellett, igazi szoc-reál térré alakult, csak 2011 áprilisában bontották el az emlékmű utolsóként megmaradt részét, a talapzatát. Most ez a város főtere, melyet a Táj-Consult munkatársait -vezető tervező Karádi Gábor- tervei szerint újítottak fel 2012-ben. A tervezők a megbízást pályázaton nyerték el.

Elnevezése is sokat változott, előbb Gabonapiac néven 1869-ben, később a Szentháromság tér volt, 1900-ban nevét Erzsébet térről (ezt 1898-ban, a királyné halálakor kapta) Erzsébet királyné térre módosították. 1945 után  Szabadság tér lett az elnevezése.

Több szobor áll a téren, a névadó Erzsébet királyné alakját Szécsi Antal mintázta meg, 2012-ben, a tér felújításakor helyezték el.

A tér északi végén korábban álló török kút a múzeumba került, helyére a városrehabilitáció első, Erzsébet téri ütemében a Kossuth téri Szentháromság szobor került vissza (Theofilus Boheim1758-ban készült alkotásának másolata).

A Testvérvárosok kútját, Párkányi Raab Péter művét szintén 2012-ben helyezték el a térre. Új szökőkút is készült változó vízképpel, megvilágítással 2012-ben. Bethlen István szobrát (Gera Katalin ) 2016-ban állították fel, közelében láthatjuk Kanizsa vára és erődített városa című alkotást. Szemenyei Nagy Tibor bronz makettjét 2012-ben helyezték el.

A tér tengelyében helyezték el a zenepavilont, előtte kőintarzia emeli ki a döntően téglaburkolatú tér középpontját. A déli oldalon található a 20. honvéd gyalogezred emlékműve (Hybl József és Krausz Feren 1930), mely az első világháború hősi halottainak állít emléket (bővebben a Kanizsai Enciklopédia 128. oldalon) 1993-ban került vissza a térre. A szobor 1965-ben a Széchenyi térre, majd Hevesi Sándor Művelődési ház építésekor a Sétakertbe került. A szobor környezete az idők során változott, 2012-ben a posztamenst és környezetét letisztították, kőoszlpos alacsony kerítéssel vették körü.

Az eredeti növényzet zöme megmaradt, idős japánakác, platán, juhar, hársak, nyírfák, díszcseresznye fasor, különböző oszlopos fák a felújításkor egészültek ki nyírott sövényekkel és fiatal fákkal, parádés virágágyak dicsérik a tervezőket.  A tér északi végén a fákhoz jeltáblák is kerültek.

A tervezési koncepció a "További leírás"-ban olvasható.

Forrás:

www.köztérkép.hu

www.fortepan.hu

http://holmi.nagykar.hu/irasok/4583/1.html

wikipédia

Kanizsai Enciklopédia 1999

tovább

Az impozáns központi tér  a város nagy fejlesztési koncepciójának egy szelete, de ezen a területen már szinte minden térépítészeti elem megjelenik, amely jellemezni fogja a további területfejlesztést.

A térrendezés koncepciója volt, hogy egy jelentős térépítészeti tengelyt építsünk ki a Városháza épületével párhuzamosan a Vasemberháztól a Török kút parkjáig. Ennek a nagyszabású tengelynek a végső formája az Önkormányzattal történt többszöri egyeztetések után alakult ki.

A tengely elemei a Vasemberháztól indulóan a következők:

A 40 m átmérőjű körönd, melynek centrumában egy 14 m átmérőjű szökőkutakkal díszített kör alakú, faragott kőszegélyes díszmedence díszlik. A medencét a Fő utca felől ívben keretezik a talajsíkból feltörő szökővizek.

A körönd Városház felőli oldalán jelöljük ki a tér névadójának Erzsébet királyné a kétszeres ember nagyságú szobrának helyét. ( A szobor alkotóját a város pályázat alapján választja ki.)

A vízmedence a legkorszerűbb vízforgató és szűrőberendezéssel működik egy újonnan épített vízgépészeti aknából kiindulva.

A vízsugarak víz alatti reflektorokkal lesznek megvilágítva.

A tér középső nagy burkolt területe a rendezvények és vásárok, szabadtéri kiállítások megrendezésére lesz alkalmas.

A nagy térburkolat keresztirányú tengelyében a következő térépítészeti elemek elhelyezését javasoljuk:

márvány intarziás centrum
kapuszerűen elhelyezett faragott kő obeliszkek
talajsíkban elhelyezett szponzorok által vásárolható kőlapok, melyeken ősi címerek mutathatók be
led fényes ülőkockák.

 A tér második körönd eleme zárja be a hosszanti tengelyt. Ennek a köröndnek a centrumába kerül majd a zenepavilon. Egy egyedi zenepavilon épül majd ide. A pavilon elhelyezési terveit a gyártó cég készíti.

Ennek a köröndnek is jellegzetes térépítészeti elemei lesznek:

a közelmúltban feltárt városfalak maradványainak szimbolikus bemutatása (a feltáró régészek útmutatásai és az engedélyezési eljárásnak megfelelően)
testvérvárosok kútja (egyedi, képzőművész által készített alkotás). Ezt az elemet a kúttal együtt külön terv fogja tartalmazni.

A Török kút árnyas tere új funkciót kap a megszűnő közúti átkötés következtében. A Török kút a Deák térre történő áthelyezése következtében ez a szakrális tér lesz város régi Szentháromság szobra. (Áthelyezését és újbóli felállítását a város megbízásából egy szobrászművészre kellene bízni.) A szobor elhelyezés nem tartozott a tervezési feladataink közé.
Nyitott sövényekkel védett és díszített XXI. századi kertművészeti elem zárja az elegáns városi tértengelyt.
A térberendezési tárgyait a közgyűlés által elfogadott kollekcióból kell kiválasztani. Lásd mellékelt térberendezési tárgyak és térburkolatok.

A tér burkolata sajátos ornamentikát kell képezzen az eredeti koncepciónak megfelelően fagyálló klinker tégla és La Linia térkő felhasználásával.

A tér belső struktúrájának a mészkő lapokból kirakott díszítő ornamentika ad majd sajátos egyedi hangulatot.

A várható rendezvények miatt a burkolatnak teherbírónak kell lennie, a felszíni vízelvezetést rácsos fedlapú folyókákkal kell megoldani.

A téren új fasorok telepítésével új kerti tereket hoztunk létre a meglévő lombos fák rendszerébe integrálva. Jelentős felületeket jelöltünk ki az egynyári virágok kiültetésére.  A kerti terek hangsúlyait oszlopos örökzöldekkel jelöltük ki.

Nagykanizsa Városközpont Közterületek Fejlesztési és Forgalomcsillapítási Terve.

2010-ben Az Európai Unió alapította

Európai településtervezési és területfejlesztési díját nyerte el .

Tájépítész vezető tervező : Karádi Gábor

Kivitelezés időpontja: 2011-2012

 

Adatok

Terület: 15000
Felszereltség: Díszpark, fásított köztér Szökőkút, díszmedence

Alaprajzok

Régebbi fotók

20-as honvédezred emlékmű 30-as évek www.köztérkép.hu
20-as honvédezred emlékmű 2008 www.köztérkép.hu
Erzsébet tér a századfordulón (http://holmi.nagykar.hu/irasok/4583/1.html)
Szovjet emlékmű1962 Fortepan Marton Gábor
28622 fortepan 1969  Lechner Dokumentációs Központ