Népliget

X.Kerület

A Népliget teljes területének mintegy fele belterjes park, a másik rész vagy külterjes vagy intézmény- terület. Ez utóbbiak főleg sportpályák.
IV. Béla  király Kőér néven Pest városnak adományozta 1244-ben a homokbuckás, gidres-gödrös területet, mely  művelésre alkalmatlan volt.
1855-ben a mozgó homokbuckák megkötésére akáccal telepítették be, az azóta is többször felmerülő probléma a vízhiány, mely miatt sokszor sikertelenül próbálkoztak parkosítással.
1868-ban vetődik fel parkká alakításának gondolata. Ebben az időben az építkezések homokbányájaként használták. Petz Ármin, az Orczy kert főkertésze készítette el az első terveket, a parkosításra, de pénz hiánya megakadályozta a megvalósulást. A park alapítására lekopott emléktábla utal a Planetárium előtt.
1870-ben Fuchs Emil fásított, majd 1890-ben Kulcsár Ferenc és Klenszky Miklós dendrológiai gyűjteményt alakítottak ki. Ekkor sétányokat is építettek, a platánok, ostorfák és zöldjuharok idős példányai ebből az időből valók.
1892-ben épült a Népligetben a Víztorony, 1895-ben a Nagyvendéglő, mely 400 fő befogadó képességével a város legnagyobb vendéglője volt.
A Mutatványos tér volt a Népliget egyik legnépszerűbb része, lampionokkal díszített szórakozóhelyekkel. Mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvasút, kör- és hajóhinta örömeit élvezhette a közönség. Itt állt Kemény Henrik Bábszínháza 2011-ig, amikor sajnos leégett. Itt volt Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja „A Kárpátoktól az Adriáig” szlogennel. Mára – rosszhírű romos terület a Népligetnek ez a része.
A Népligetet tájképi kertté Ilsemann Keresztély alakította át 1893-ban. Räde Károly tölgy és hárs gyűjteményt telepített a századfordulón. A Tanácsköztársaság játszótér építési buzgalma következtében itt is létesültek játszóterek. Különféle romantikus tervek is születtek, Szabó Dezső ide és a Vérmezőre magyaros falutelepeket álmodott.
A 30-as évektől a 80-as évekig rendeztek a Népligetben autó- és motorversenyeket.
A háború pusztításait Jancsó Vilmos vezetésével próbálták helyreállítani - közmunkások dolgoztak kertészek irányításával. 1950-ben a Mutatványos térről a vurstli eltűnt, a faiskola helyére sportterület kerül. Csorna Antal és Jancsó Vilmos rendezési terve szerint készült a szánkózó domb és a Dísztér rendezése.
Pályázat készült további rendezésére, de a megvalósítást a víz és pénzhiány megakadályozta., Egy régi lakóépület elbontása után valósult meg 1973-ban dr. Krizsán Zoltánné és Schnitzler Erika terve alapján a Centenáriumi park Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100-ik évfordulójára. Ez a Vajda Péter utca, Könyves Kálmán körút sarkán - igaz romosan, de 2018-ban még megvolt, téralakítása a későbbi fásítások ellenére látható. Eredetileg minden megye a saját jellegzetessége szerint készült az adott területrész terve, anyaghasználattal, táji adottságok megidézésével.

1977-ben épült a Planetárium, benne a Lézerszínház, körülötte a Linné kert, mely a nagy botanikus halálának 200. évfordulójára készült, Schnitzler Erika terve szerint parkosítva. 
A park névtelen útjait az 1980-as években főleg magyar botanikusokról és a Főkert régi főkertészeiről nevezték el.
A 90-es évektől a benzinkút építési láz hasított ki területeket a Könyves Kálmán körút szélesítéséhez kapcsolódva. Megemlítendő még a Jurta Színház, a rendszerváltozás idején nevezetes hely volt, ma kopjafák emlékeztetnek rá.

A Városliget Múzeumi negyeddé alakítása kapcsán sokadszor merült fel, hogy ideje volna felújítani  a parkot.

Eredeti telepítésekor táblánként különböző növényfajokkal telepítették be, a régi térképek tábla elnevezései is erre utalnak. Esetenként a táblába ültetett cserjékről nevezték el a táblát, mint például az orgonás , liciumos vagy korolkowi tábla. Ez az elrendezés a későbbi beültetések, háborús károk pótlása nyomán fellazult. Növényzetében, hasonlóan a többi budapesti parkhoz, az általános  fafajok, cserjék dominálnak. A száraz, homokos talajon az átlagosnál gyakoribb a pannon kőris és a lepényfa, sok a juhar, hárs, tölgyek, akácok, nyárfák, csörgőfák, berkenyék, eperfák díszlenek. Örökzöld növényállománya szegényesebb, lombhullató növényritkaságot szép számmal találunk.

A Népliget egy részén sportpályák is találhatók, de kutyamenhelyet ia találunk a déli oldalon. Emellett változatos erdős területek tarkítják, virágokkal és gazdag erdei madárvilággal, főleg rigókkal, cinegékkel, Őszapókkal.

 

tovább

Érdekes növények (a FŐKERT Tervezési Stúdió által 1998-99-ben készített dendrológiai felmérés alapján):
1.    Acer monspessulanum    (francia juhar)
2.    Aesculus octandra        (sárgavirágú vadgesztenye)
3.    Broussonetia papyrifera    (papíreper)
4.    Castanea sativa        (szelíd gesztenye)
5.    Catalpa  bignonioides „ Umbraculifera” 100 cm    (gömb szivarfa)
6.    Celtis australis         (keleti ostorfa)
7.    Cladrastis lutea        (sárgafa)
8.    Diospyros lotus        (datolyaszilva)
9.    Eucommia ulmoides        (kínai gumifa)
10.    Evodia huppehensis        (mézesfa)
11.    Fagus sylvatica „Pendula 90 cm    (szomorú bükk)
12.    Ficus carica            (füge)
13.    Fraxinus excelsior „Pendula”    (szomorú kőris)
14.    Gingko biloba        (páfrányfenyő)
15.    Gleditsia caspica        (káspi lepényfa)
16.    Gymnocladus dioicus    (vasfa)
17.    Juglans nigra            (fekete dió)
18.    Liriodendron tulipifera    (tulipánfa)
19.    Maclura pomifera        (narancseper)
20.    Paulownia tomentosa    (császárfa)
21.    Phellodendron amurensia    (amúri dugófa)
22.    Pterocarya fraxinifolia    (kaukázusi szárnyasdió)
23.    Quercus turneri „Pseudoturneri”    (örökzöld tölgy)
24.    Robinia pseudoacacia     (egylevelű akác)
25.    Ulmus pumila „ Puszta”50 cm    (puszta-szil)
26.    Zantoxylum sp.

Szobrok:
Tinódi Lantos Sebestyén (Bezerédy Gyula, Jámborszky Lajos 1907)
Lengyel légionisták 1848-49 ( Farkas Béla 1935)
Kutak, obeliszk, térfal (1973 Békés  , Nógrád, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén Veszprém, Vas , Zala megye ajándékai )
Magyar Ifjúság Centenáriumi emlékmű (Szőnyi József 1948)
Sárkány József emlékkő 1873
KISZ emlékkő (Seregi József 1982)
Nőalak ( Bauer Mihály 1896 hiányos)
Halászleány-kút (1862; 1899-ben került a Népligetbe, az Építők Sporttelepe előtt található; alkotó: Dunaiszky László)
Kopjafák (1989; a volt Jurta színház előtti tisztáson; alkotó: Berky Tibor, Madaras Gyula, Barabás László)[13]
Kőművesfiú című szobor (alkotója ismeretlen)
Karl von Linné emlékkő (1978)
Napóra (1977; Planetárium; alkotó: Ponori Thewrewk Aurél)

 

Adatok

Terület: 112000
Felszereltség: Díszpark, fásított köztér Játszótér Sportpálya Futópálya Ivókút, díszkút Bekerített kutyafuttató

Alaprajzok

Felmérés 1928
Alaprajz 1999

Régebbi fotók

Nyári szánkópálya
Megyék kertje - Zala megye 1973
Megyék kertje - Pest megye  1973
Megyék kertje  1973
Megyék kertje  1973
Megyék kertje  1973
Megyék kertje  1973
Megyék kertje  1973
Megyék kertje átadás 1973
Megyék kertje átadás 1973
Megyék kertje átadás 1973
Megyék kertje 1973
Pest megye 1973
Planetárium előtt
Halászleány
Lengyel emlékmű
Népliget-Nagyvendéglő
Népligeti csárda (OSzK)
Óriáskerék a  Népligetben
Burkolat bemutató 2004
Irányok, távolságok 2004