Népliget

A Népliget teljes területének mintegy fele belterjes park, a másik rész vagy külterjes vagy intézmény- terület. Ez utóbbiak főleg sportpályák.
IV. Béla  király Kőér néven Pest városnak adományozta 1244-ben a homokbuckás, gidres-gödrös területet, mely  művelésre alkalmatlan volt.
1855-ben a mozgó homokbuckák megkötésére akáccal telepítették be, az azóta is többször felmerülő probléma a vízhiány, mely miatt sokszor sikertelenül próbálkoztak parkosítással.
1868-ban vetődik fel parkká alakításának gondolata. Ebben az időben az építkezések homokbányájaként használták. Petz Ármin, az Orczy kert főkertésze készítette el az első terveket, a parkosításra, de pénz hiánya megakadályozta a megvalósulást. A park alapítására lekopott emléktábla utal a Planetárium előtt.
1870-ben Fuchs Emil fásított, majd 1890-ben Kulcsár Ferenc és Klenszky Miklós dendrológiai gyűjteményt alakítottak ki. Ekkor sétányokat is építettek, a platánok, ostorfák és zöldjuharok idős példányai ebből az időből valók.
1892-ben épült a Népligetben a Víztorony, 1895-ben a Nagyvendéglő, mely 400 fő befogadó képességével a város legnagyobb vendéglője volt.
A Mutatványos tér volt a Népliget egyik legnépszerűbb része, lampionokkal díszített szórakozóhelyekkel. Mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvasút, kör- és hajóhinta örömeit élvezhette a közönség. Itt állt Kemény Henrik Bábszínháza 2011-ig, amikor sajnos leégett. Itt volt Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja „A Kárpátoktól az Adriáig” szlogennel. Mára – rosszhírű romos terület a Népligetnek ez a része.
A Népligetet tájképi kertté Ilsemann Keresztély alakította át 1893-ban. Räde Károly tölgy és hárs gyűjteményt telepített a századfordulón. A Tanácsköztársaság játszótér építési buzgalma következtében itt is létesültek játszóterek. Különféle romantikus tervek is születtek, Szabó Dezső ide és a Vérmezőre magyaros falutelepeket álmodott.
A 30-as évektől a 80-as évekig rendeztek a Népligetben autó- és motorversenyeket.
A háború pusztításait Jancsó Vilmos vezetésével próbálták helyreállítani - közmunkások dolgoztak kertészek irányításával. 1950-ben a Mutatványos térről a vurstli eltűnt, a faiskola helyére sportterület kerül. Csorna Antal és Jancsó Vilmos rendezési terve szerint készült a szánkózó domb és a Dísztér rendezése.
Pályázat készült további rendezésére, de a megvalósítást a víz és pénzhiány megakadályozta., Egy régi lakóépület elbontása után valósult meg 1973-ban dr. Krizsán Zoltánné és Schnitzler Erika terve alapján a Centenáriumi park Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100-ik évfordulójára. Ez a Vajda Péter utca, Könyves Kálmán körút sarkán - igaz romosan, de 2018-ban még megvolt, téralakítása a későbbi fásítások ellenére látható. Eredetileg minden megye a saját jellegzetessége szerint készült az adott területrész terve, anyaghasználattal, táji adottságok megidézésével.

1977-ben épült a Planetárium, benne a Lézerszínház, körülötte a Linné kert, mely a nagy botanikus halálának 200. évfordulójára készült, Schnitzler Erika terve szerint parkosítva. 
A park névtelen útjait az 1980-as években főleg magyar botanikusokról és a Főkert régi főkertészeiről nevezték el.
A 90-es évektől a benzinkút építési láz hasított ki területeket a Könyves Kálmán körút szélesítéséhez kapcsolódva. Megemlítendő még a Jurta Színház, a rendszerváltozás idején nevezetes hely volt, ma kopjafák emlékeztetnek rá.

A Városliget Múzeumi negyeddé alakítása kapcsán sokadszor merült fel, hogy ideje volna felújítani  a parkot.

Eredeti telepítésekor táblánként különböző növényfajokkal telepítették be, a régi térképek tábla elnevezései is erre utalnak. Esetenként a táblába ültetett cserjékről nevezték el a táblát, mint például az orgonás , liciumos vagy korolkowi tábla. Ez az elrendezés a későbbi beültetések, háborús károk pótlása nyomán fellazult. Növényzetében, hasonlóan a többi budapesti parkhoz, az általános  fafajok, cserjék dominálnak. A száraz, homokos talajon az átlagosnál gyakoribb a pannon kőris és a lepényfa, sok a juhar, hárs, tölgyek, akácok, nyárfák, csörgőfák, berkenyék, eperfák díszlenek. Örökzöld növényállománya szegényesebb, lombhullató növényritkaságot szép számmal találunk.

A Népliget egy részén sportpályák is találhatók, de kutyamenhelyet ia találunk a déli oldalon. Emellett változatos erdős területek tarkítják, virágokkal és gazdag erdei madárvilággal, főleg rigókkal, cinegékkel, Őszapókkal.

2023-ban kihirdették a Népliget tervpályázat eredményét, első helyet nem adott ki a zsűri, legjobbnak a 4D Tájépítész Iroda pályaművét ítélte. Az ismertetés az alábbi linken található: 

https://www.youtube.com/watch?v=GaVPi6ZBL4s