A Tettye Pécs városának egyik legfestőibb tája Pécs városának északi részén a Mecsek lábánál található.
A Tettye-völgy érdekes felszíne a több száz éven keresztül folytatott bányászatnak köszönhetően alakult ki, az innen kibányászott kőanyagokat használták Pécs építésére. A tájon keresztül folyik egy bővizű patak a Tettye patak, amely környékét „Malomszeg”-nek hívták, ugyanis hajdanán a patak mentén vízimalmok működtek.
Tettye park közel négy és fél hektár, kellemes, nyugodt kikapcsolódási lehetőséget nyújt a város lakóinak, rendszeresen nyújt színteret városi rendezvényeknek is, zajlanak itt a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) előadásai és más városi események. A park területén a hegyoldalban áll a 16. század elején épült Szathmáry György pécsi püspök villájának romos maradványa, amely hajdan neoreneszánsz stílusú nyaralókastély volt. A parkban több műalkotás is helyet kapott.
Az 1900-as évek elején egy pécsi lakosnak, Reéh Györgynek köszönhetően a megindult a Tettyei barlang népszerűsítése. 1906. június 11-én megnyílt az akkor „Pokol kapuja”-ként emlegetett turista látványosság, amely mint egy sárkánybarlang a látogatók ijesztgetését, megtréfálását szolgálta. Ezt a látványosságot a 1920-as években felszámolták, és a barlang nyílásait lezárták. 2005-ben kezdtek el dolgozni a Tettyei Mésztufa-barlang felújításán, amelyet 2008. áprilisában át is adtak a nagyközönségnek. Ma a csodás természeti képződménynek bemutatása a cél a 200 méter hosszú és 13 Celsius-fokos barlangrendszerben, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik bemutatóhelyévé vált.
A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program részeként a „Közterek és parkok újjászületése” projekt részeként Pécs-Tettye városrész jelentős része megszépülhetett. A megújult Tettye park átadására 2009. november 25-én kerül sor ünnepélyes keretek között.
A park sétányai korszerű burkolatot kaptak és biztosították rajtuk az akadálymentes közlekedést. A romoktól déli irányba lett kialakítva a park új központja, sok kényelmes paddal, vízjátékos medencékkel. Megszűnt a területet átvágó közút, így összefüggő parkban pihenhetnek a látogatók. A gyerekek örömére új játszótér épült, megtartva az elefánt csúszdát, nyilvános illemhellyel és parkolóval is ellátták a parkot.
A parkban sok XXI. századi kertépítészeti elem megjelenik, a mozaik mezőkkel díszített sokszög padok látványa több helyen feltűnik a parkban.
Tervező az s73 tájépítésze Mohácsi Sándor és a Dévényi és társa Építész Iroda, akik országos pályázaton nyerték el a megbízást, képzőművész Orosz Klára.
A parkhoz akadálymentesen kapcsolódik a havihegyi feszülethez vezető sétány, a jelenlegi kereszt Rétfalvi Sándor 1969-ben elkészült alkotása. 1745-ben készült az első feszület barokk stílusban, ez 1964-ig állt a mészkő sziklán, amikor kapatos fiatalemberek ledöntötték és darabokra tört a zuhanásban.
A kereszttől déli irányba haladva találjuk a Havas Boldogasszonynak szentelt kápolnát egy gyümölcsfás, mandulás kertben. A fogadalmi kápolnát a pécsiek az addig Kokasdombnak nevezett magaslatra a pestis elmúltával építették 1697-ben. A kápolna mellett látható 1878 óta a Pieta kereszt - Bartalits Mihály alkotása - a lefelé vezető út mellett vadgesztenyefák között barokk Madonna szobor áll.









































