Soproni Botanikus kert

Nyugat-magyarországi Egyetem Arborétuma

A botanikus kert területén 1897-98-ban építették fel a Honvéd Főreáliskolát az uszodával. Ez a mai alsó botanikus kert, a kollégiumok területe nélkül. A terület egyes részeit befásították, meghagyva szép növésű, idősebb facsoportokat is. A fásítás a terület kb. 50-60%-án, esztétikai szempontok szerint, parkszerűen történt. A planírozott részen sportpályákat építettek, illetve az oktatási épületeket emelték. A parknak botanikai célra való átalakítása 1922 szeptemberében vette kezdetét a Magyar Királyi Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolának Selmecbányáról történt menekülésével, illetve annak a Károly-laktanyából való idehelyezésével. A munkálatok 1923 tavaszán kezdődtek Dr. Fehér Dániel vezetésével és tervei alapján. Fehér Dániel az új telepítéseket Wettstein bécsi professzor rendszertana szerint, növényrendszertani alapon végeztette, az akkori adottságokhoz alkalmazkodva. 1929-ben került sor a sportpályák betelepítésére, főleg örökzöldekkel, máig ez az egyik legszebb része a kertnek.
A kert azóta többször bővült (1959-ben és 1963-ban) így a botanikus kert jelenlegi területe mintegy 17,2 ha. 1962-től kezdve a kert számos pontján híres professzorok szobrait helyezték el. A botanikus kert 1978 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület.

A botanikus kert kialakításától kezdve számos, eredeti termőhelyről begyűjtött növényfajjal gyarapodott, ill. gyarapszik. Jelentős a más kertekkel történő magcsere is.

Az utolsó komolyabb felújítást pedig a növényházban végezték el a nyolcvanas években, az EU támogatással, pályázati forrásokból folytatódott a korszerűsítés az utóbbi években. Ebből mintegy 125 millió forintot értékben az élőnövény-gyűjtemény rekonstrukciójára került sor.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Egyetemi Élő Növénygyűjteménye a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának dendrológiai oktatókertjének számít. A 17 hektáros kertben jelenleg kb. 4000 fás szárú és 2000 lágyszárú növény taxon található meg. A kertben több intenzív gondozást igénylő lágyszárú gyűjtemény, sziklakert várja a látogatókat. Számos ritka, védett hazai és nem őshonos növényfajt fedezhetünk fel. Vakok és gyengén látók számára akadálymentesített sétaút is biztosított, a bejárati térkép segít a tájékozódásban.
Az Élő Növénygyűjtemény számos érdekes vagy éppen ritka honos vagy exóta fajt tartalmaz. A hazai flórából 149 védett vagy fokozottan védett növényfaj él itt. Közülük kiemelkedően nagy állományban él a védett erdei ciklámen(Cyclamen purpurascens), a győzedelmes hagyma (Allium victorialis) valamint a mocsári és vízi növények medencéjében a vidrafű (Menyanthes trifoliata). A fokozottan védett növények közül például a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) és a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) él itt de a teljes lista megtalálható a kert honlapján.Az exóta fajok közül néhány igazi faóriás is él a kertben, mint például az óriás mamut-fenyő (Sequoiadendron giganteum), az örökzöld mamutfenyő(Sequoia sempervirens) vagy az élő kövületnet számító kínai mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides).

 

Adatok

Terület: 170000
Felszereltség: Díszpark, fásított köztér Sportpálya

Alaprajzok

Régebbi fotók