A területről
A 427 m magasan fekvő fennsík gróf Széchenyi István 1860-ban bekövetkezett halála után kapta a nevét. A Széchenyi-hegy Budapest megalakulása (1873) után fokozatosan egyre népszerűbb lett a gazdagabbak körében, számos villa épült a környéken, mely jellegét máig is őrzi a terület. 1890-ben átadták a Budapesti Fogaskerekű Vasút új, Svábhegytől meghosszabbított szakaszát, amivel jóval könnyebben elérhetővé vált a terület.
1948-1949-ben a kommunista államvezetés a budai hegyekben, Széchenyi-hegyi központtal építtette fel a Gyermekvasútat egyrészt szórakoztató, másrészt a jövő vasutasait kinevelő célzattal. Az államvezetés egyúttal saját propagandacéljaira is felhasználta, az ország egész területéről szerveztek kirándulásokat a diákoknak a vasúthoz, amivel országosan is népszerű családi kirándulóhellyé tették a (kis)gyermekes családok számára a környéket. A rendszerváltás után is megmaradt ilyen jellegű kirándulóhelynek.
A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút a Hárs-hegy végállomásig csodálatos hegyi úton, a János-hegy és a Szépjuhászné éríntésével közlekedik. A hegyi bükkerdők és a környező rétek ma is kiváló kiránduló és pihenőhelyeket biztosítanak. Ösvényen és betonúton is megközelíthető innen a János-hegyi libegő. Emelett számos természeti érték is megtalálható itt. A tavaszi virágok közül említést érdemel: az áprilisban a kisvasút melletti réteken víritó Apró nőszirom, a májusban virágzó Nagy ezerjófű és a Csíz utca bekerített területén virágzó hófehér Erdei szellőrózsa. Állatvilága gazdag, rengeteg a faligyík és a rézsikló, de a Vízisikló is idelátogat a nedves rétekről. Az öreg erdőkben különösen sok harkály él, a gyakori Nagy fakopáncs mellett, Zöld küllő, Szürke küllő, Fekete harkály és Közép fakopáncs. A Csuszkák és cinegék a hulladéktárolót is látogatják. Harkályodúkban megtelepszik a Nagy pele. A Vaddisznó elszaporodott, kilátogat az erdőből és ma már a kerteket is feltúrja a környéken. Gyakori a Szarvasbogár Júniusban. Nedves időben rengeteg gomba nő a vízfolyások környékén.
Adatok
Alaprajzok