Mint a város egyik legrégebben lakott részének, hosszú története van. Fontos átkelőhely volt, a római birodalomban, de az ezt megelőző időkben is. A Honfoglalás idején őseink betelepültek ide, ekkor Gellérthegyet Öreg-hegynek, a Tabánt Kispestnek nevezték.
A hegy lába és a Tabán a török uralom után települt be. Lakói szerb telepesek voltak, ezért ezt a részt Rácvárosnak nevezték. Az itt lévő fürdők a török időkben épültek.
A parkosítás gondolatát Széchenyi István 1843-ban vetette fel, a Gellért hegyre nemzeti Panteonnal.
A Rácváros rendezetlen, egészségtelen, zsúfolt beépítése sok bajt hozott lakóira, tűzvészek dúltak, járványok tizedelték a lakosságot. Itt folyt nyitott mederben az Ördögárok, gyakori áradások nehezítették az itt élők sorsát.
Különleges, törökös, szerbes hangulata a bohémeket, művészeket elbűvölte, de a bűzös, szemetes városrész a fejlődő fővárosban sok városatyát ingerelt, lebontásának gondolata többször felmerült. 1933-ban végül megtörtént a bontás és elkezdődött a parkosítás. Az ezzel együtt végzett régészeti feltárás igazolta, hogy Buda Európa egyik legrégibb városa.
A háború után a park Bakay Árpádné tervei szerint épült újjá. 1966-ban az Eszperantó Kongresszus alkalmával helyezték el az Eszperantó Emlékművet és kutat, Kőfalvi Gyula és Pfannl Egon munkáit, a parkot is ekkor nevezték el Eszperantó parknak. Itt áll Ludwig Zamenhofnak, az eszperantó mozgalom megteremtőjének szobra, melyet közadakozásból állítottak az 1966- os budapesti világkongresszus emlékére 1986-ban. (Gyenes Tamás – újraöntve 1996 Sarkadi Mária) .
A Rácz Fürdő felújítása és bővítése után a parknak ez a része is átalakult, a rendezési tervek a fürdőtől a Gellérthegyre sikló vezetne.
A park szélén található egy darab a Berlini falból, a hegyoldalban pedig a Kereszt teret jelölő régi kereszt mellé több emlékmű épült a kilencvenes években, Ócsai Károly 56-os obeliszkje 1996-ban készült. Vuk Karadzic szobra Nebojsa Mitric műve, 1986-ban állították fel. Az „Üldözöttek emlékműve 1944-1990” , Makovecz Imre és Péterffy László alkotása, 1996-ban készült el.
A Krisztina körút, Cakó utca közötti nagy lejtő kedvelt szánkózó helye a városi gyerekeknek.
1998-ban botanikai tanösvény készült az Orvos lépcső felöli oldalon Horváth Gábor tervei alapján. A tanösvény térképén bemutatott helyek jelölései sajnos nehezen észrevehetőek vagy hiányoznak. Ugyanekkor készült el a közlekedési játszótér helyén az új játszótér Nemesné Kucsovszky Anna tervei szerint.
Növényanyaga rendkívül fajgazdag, a legidősebb példányok a tölgyek, többféle juhar, hársak, vadgesztenyék, ostorfák, japánakácok és platánok. Néhány idős magas kőrist, törökmogyorót és sajmeggyet is találunk. Valamivel fiatalabbak a virágos kőrisek, júdásfák. Az Orvos lépcső felőli lejtőn mézesfák, többféle berkenye, egy fekete dió és egy óriási császárfa , a Rácz-Fürdő közelében a törökmogyoró csoport és egy csodás cserszömörce említendő. A ritkábban előforduló fajok közöl a vasfa, a tarkalevelű hegyi juhar, néhány szép gyertyán, tölgy és csörgőfa sem hagyható ki a felsorolásból.
2024-ben közösségi minigyümölcsöskertet telepített a Főkert, ezúttal a Gyümölcsöző Tabán program keretében. Vagyis hamarosan friss gyümölcsöket szakíthat magának bárki a nyitott kertből a Tabánban.
Összesen tíz gyümölcsfát és harminc gyümölcstermő cserjét ültettek a fitneszpark közelében lévő kertbe a 10 millió Fa Alapítvány közreműködésével. Mindegyik a betegségekkel, kórokozókkal szemben ellenálló, rezisztens fajta, így terveink szerint nem lesz szükség a permetezésükre…Csak hazai fajtákból válogattunk: van köztük jonatán alma, nyári Kálmán körte, besztercei szilva, egres és fertődi feketeribizli is” – írja a Főkert Fb-posztja.
https://player.hu/eletmod/eheto-budapest























































