Korábban Kultúrpark néven Tatabánya Óváros egyik legjelentősebb zöldterülete. Létesítésének gondolata 1953-ban merült fel, majd a városi kultúrpark tervei az 1200 fős szabadtéri színpaddal 1957-ben, a VÁTERV részletes rendezési tervében már formát is öltött. A kulturális és társadalmi események színteréül szolgáló szabadtéri színpad első tervét 1958-ban vetette papírra a Lakóépület-tervező Vállalat, ezt csiszolta tovább a Tröszt tervezőirodája, majd a Várostervező Intézet. Itt volt a Sport étterem, amely sok baráti összejövetelnek volt a helyszíne. A szabadtéri színpad a köztérképen látható:
www.kozterkep.hu/~/15963/A_csalad_Tatabanya_1961.html/photos/225359)
A beruházást a Tatabányai Szénbányák Tröszt és a városi tanács is támogatta, a tatabányaiak társadalmi munkával járultak hozzá. Sok élmény, emlék fűződik az egykori szabadtéri színpadhoz az átadástól, 1964-től, a színházi előadástól rockkoncerten át jazzfesztiválig.
Az újjáépítéskor a parkot bekerítették, több bejáraton keresztül lehet megközelíteni. a kapuknál szépen helyreállított csillék állnak őrt, rajtuk a felirat: „Jó szerencsét!”
2015. július 12-én volt a Május 1. park ünnepélyes avatása, tájépítész tervező Jámbor Kornél. Elkészült a szabadtéri színpad, kipróbálták a szökőkutat is a 12 méter magas vízsugárral. A fafaragó táborban készült hat faragott bányász emlékpad is a helyére került a sétányok mellett, tájékoztató táblák felállítására is sor került. A bányászat és a város történetét ezekről ismerhetjük meg.
A parkban a gyerekek nagy örömére korszerű játszóeszközöket telepítettek a Bányász játszótérre. Óriási mászótornyot helyeztek el, a kerékkel, ez a hajdani függőaknákat, a liftet működtető berendezést idézi. A kis játékok is úgy lettek kialakítva, mintha apró csillén ülnének a gyerekek.
A tér középpontja, a színpad, a szökőkút felé vezető sétányokat több irányból lehet megközelíteni, mindegyiknél beépítették az elődtelepülések, Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida, Tatabánya címerét.
A másik bejáratnál a templom előtt térburkolatot alakítottak ki itt áll a Szent Imre szobor, Reisch Károly munkája, mely 1924-ben készült és az Újtemplom előtti téren állt, és csak 1995-ben került rekonstrukció eredményeként jelenlegi helyére a Szent István templom elé. A Virágültető lány szobra (Péterfy László 1977) a Nyugdíjas Panzió előtt áll.
A megmaradt idős faállományt rendbe hozták, kiegészítették, új díszfüves évelős virágágyak is készültek. A parkban sok öreg vadgesztenye, tölgy és hársfa van, találunk gyertyánt, nyírfákat is, az új telepítés színes levelű juharokból és hársakból készült. Az örökzöldeket thuják és hamisciprusok képviselik.
Az „idősek kertjében pihenőpadok, szemet gyönyörködtető növény-együttesek vannak, az erdei tanösvényen a helyi flórát tanulmányozhatjuk. A látogatók kényelmét szolgálja, hogy van a parkban automata WC.
Forrás:
Tájékoztató tábla
www.köztérkép.hu
http://www.tatabanyaianzix.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=49&Itemid=64
https://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet
Adatok
Alaprajzok
Régebbi fotók