Az Esztergomi Rondellától a Fehérvári Rondelláig terjed.
A XVIII. századig a bástyasétányok még komoly várvédelmi feladatokat láttak el, nem lehetett azokat sétányoknak nevezni. A török kiűzése után, a várfalak romjain 1720-ban kettős fasort telepítettek, elsőként fővárosunkban. Ekkor a sétányt Bastei Promenádnak nevezték.
A XIX. században többen, így Táncsics Mihály és báró Podmaniczky Frigyes is felvetették a várfalak lebontásának gondolatát, de ez szerencsére nem valósult meg. 1810-ben rendezték a közterületet. 1967-ben Kecskésné Szabó Ildikó tevei szerint változatos burkolatokkal, utcabútorokkal épült át a sétány.
Itt áll az Erdélyi Kettes Huszárok emlékműve, Petri Lajos munkája. A Hadtörténeti Múzeum előtt különböző korú ágyúk díszítik a sétányt, rendhagyó játszóteret kínálva a múzeumba látogató gyerekeknek.
A sétány déli oldalán a Zsolnay gyár díszkútja látható, 1973-ban Baranya megye ajándékozta Pest és Buda egyesítésének századik évfordulójára. Hasonlóan a déli oldalon egy fából épült pavilont találhatunk a sétány egyik kiöblösödésében. ASavanyúleves bástya környezetének rendezését Kiss József tervezte 2007-ben.
A szép fasorban és a pompás kilátásban a Várban barangolók sokasága gyönyörködik minden napszakban.
A sétányt végig kettős fasor kíséri, melyet az épületek mellett vadgesztenyék alkotnak.
2009-ben készült el a sétány déli szakaszának a felújítása, japán díszcseresznye fasorral – Tihanyiné Tóth Mária tervei alapján.
Hogy ír Szerb Antal a Bástyasétányról?
Vár, Bástyasétány. Csodálatos, ez még megmaradt. Pedig ezt is lebonthatták volna, mint a Tabánt, mert ez is szép. Nagyon szép az egész Vár. A Bástyasétányból tábornokok sétálnak, és valamikor az ő oldalukon elmélte ki az alapelveket széles kalapja alatt ifjuságunk nagymestere, Pauler Ákos. Azóta már fiatal angyaloknak mondja: Veszem például ezt a csillagot. Anikor kedvebc szavát kimondja: "úgy-e", rábólintanak a mennyei karok és rendek. Az alapelveket már elfelejtettük, a tábornokok megmaradtak, és a kilátás a budai hegyek zegő amfiteátruma felé.
A szerelmek itt szoktak kezdődni, Uram, miért nem, ki tudja. Talán a tábornokok ihletik a tudatalatti rétegeket, hogy a hazának katona kell. Az ember leül egy padra egy hölggyel, majd megfagy, csak a szíve fűti. Néha egy ápolt kiskutya felugrik kettejük közé a padra, érdeklődik, meddig jutottak. Megnyugvással veszi tudomásul, hogy már elpattant az első csók, az a bizonyos nem is nagyon kellemes, mert az ember még kicsit fél a közvetlen következményektől (talán pofon)és a távoli következményektől (talán házasság), de mégis túl kell esni az első csókon, ha az ember el akar jutni a másodikig. Sok végzet indult itt útjára, Uram, és lent kézlegyintve kongott a Krisztina-templom bölcs harangja.
Budapesti Kalauz 1935
Adatok
Alaprajzok
Régebbi fotók